Gazdaság

Aki az oktatásba fektet be, az a jövőbe fektet be

Az újraindítás költségvetését készítettük el, hogy ismét erőre tudjon kapni a gazdaság

Olyan típusú javaslat, ami segítette volna, hogy jövőre megalapozottabban tudjunk tervezni, nem volt az ellenzék részéről – nyilatkozta lapunknak Varga Mihály pénzügyminiszter. Arról is beszélt, hogy a kormány folytatja az oktatási rendszer megújítását, a következő években jelentősen nőni fog a támogatás.

– A budai kerületekről azt szokták mondani, hogy elöregedő kerületek, mégis egyre több iskola és óvoda épül, bővül. Miért fontos ez a kormánynak?

– A Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium bővítése az egyik élő példa arra, hogy nem egy elöregedő, hanem egy fiatal kerületről van szó. Csak ebbe az iskolába több mint 700 gyermek jár, 24 osztály van, ennek a százéves intézménynek a megújítása nemcsak az egyház, hanem a kormány számára is adott feladatot. Három ütemben, 3,1 milliárd forinttal támogattuk ennek az épületnek a felújítását és kibővítését.

Ez azt jelenti, hogy lesz egy új közösségi tér, új könyvtár, és kémia, illetve fizika szaktantermek is létrejönnek. Aki az oktatásba fektet be, az a jövőbe fektet be. A közösségi terek építése nem azt jelenti, hogy öncélúan építünk valamit, hanem a gyerekeinket akarjuk azzal a képességgel felruházni, hogy közösségen keresztül tudják majd megállni a helyüket a világban. A kormány folytatja az oktatási rendszer megújítását, a következő években jelentősen nőni fog a támogatás.

– Most zajlik a 2022-es költségvetés vitája a Parlamentben. Mik a legfontosabb prioritások?

– A jövő évi költségvetés az újraindítás költségvetése, hiszen a járvány okozta gazdasági visszaesés jelentősen visszavetette a gazdaság teljesítményét, és munkahelyeket szüntetett meg. Az a célunk, hogy a megszűnt munkahelyek helyett újak jöjjenek létre. Jó úton járunk, ezt a foglalkoztatottsági adatok vissza is tükrözik. Arra törekszünk, hogy annak a vállalkozásnak, aminek be kellett zárnia, lehetősége legyen az újranyitásra, sőt nemcsak újraindításra, hanem fejlesztésre is.

A költségvetés ennek vázát adja meg, és itt visszatérnék az oktatásra is. Az elmúlt években elértük azt az eredményt, hogy jóval ezermilliárd forint fölött van teljes, egész éves támogatása az oktatási rendszernek, ebben vannak felújítások, új iskolaépületek létrehozása. Az a terv, hogy 2022-ben az újraindításból ne csak az építőipar vagy a mezőgazdaság vegye ki a részét, hanem az edukáció is.

– Mennyire látja konstruktívnak az Országgyűlésben a költségvetési vitát?

– Egy éven belül vagyunk a választásokig, és a vitából is érzékeltük, hogy inkább választási szlogenek hangzanak el. Olyan típusú javaslat, amely segítette volna, hogy jövőre megalapozottabban tudjunk tervezni, nem volt az ellenzék részéről. Két irányból kritizáltak. Egyik „vádpont” az volt, hogy úgymond választási költségvetés készül, túl sok mindenre adunk pénzt, és jobban kellene a hiányt csökkenteni, a másik pedig az ellenkezője: mire nem adunk elég pénzt.

Ez megerősített abban, hogy a kormány a helyes arányt találta el. Miközben van egy csökkenő hiány és államadósság az ideihez képest a jövő évi költségvetésben, nincs olyan terület – például oktatás, egészségügy, közbiztonság, honvédelem –, melyre ne tudnánk több forrást biztosítani. Az újraindítás költségvetését készítettük el, az a legfontosabb, hogy 2022-ben a gazdaság ismét erőre tudjon kapni.

– A vállalkozók milyen segítségekre számíthatnak?

– Két úton tudjuk támogatni a vállalkozásokat: egyrészt közvetlen, direkt nyújtunk segítséget, erről szólt a hitelmoratórium lehetősége és a versenyképesség-javító pályázatok. Ezeket folytatni fogjuk jövőre is, akár a Nagyvállalati Beruházási Programmal, vagy az Ipar 4.0-val. A másik része a tehercsökkentés. Ez is egy vállalt kötelezettségünk.

Mi az adócsökkentés kormánya vagyunk, szeretnénk, ha az a 2016-os megállapodás, melyet a munkaadókkal és munkavállalókkal kötöttünk folytatódna, éppen ezért jövő nyártól újabb kettő százalékponttal csökken a munka közterhe. Ez 2016. decemberében még 28,5 százalék volt, 2022. július 1-jétől 15 százalék lesz. Ez azt jelenti, éves tekintetben mintegy 250 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Úgy gondolom, ez is segíti őket abban, hogy az újraindulás gyorsabb tudjon lenni.

– Az egészségiparban is komoly fejlesztések zajlanak. Ez az önellátási mód is fontos prioritás?

– A koronavírus-járvány megmutatta, hogy mennyire sebezhető az az egészségügyi rendszer, amely csak külső forrásokra, alapanyagokra és termékekre építkezik. A magyar egészségipar is az elmúlt években többé-kevésbé olyan külföldi termékeket használt és alkalmazott, amelyek csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A kormány ezért úgy döntött, hogy egy egészségipari támogatási programot indít el, és azoknak az egészségügyi eszközöknek a gyártását segítjük, melyek a legfontosabb működéshez szükségesek.

Ezért adtunk lélegeztetőgép, orvosi maszkok és védőruházat gyártására is támogatást. Ha csak a maszkgyártást veszem, egy dunaföldvári üzemben évente 300 millió készül, ebből a magyar ágazat 110 milliót darabot használ, így a maradékot még exportálni is tudják. Így kell az egészségipart felkészíteni, fejleszteni, hogy ne csak a hazai szükségletet tudja ellátni, hanem adott esetben még profitálni is tudjon belőle külföldi értékesítés révén.

Kapcsolódó írásaink