Gazdaság

Beruházási boomot hoznak a fejlesztések

Versenyképes az az ország, amely magas használati értékű, jó minőségű, környezetkímélő és biztonságos termékeket és szolgáltatásokat tud előállítani – mondta lapunknak Lentner Csaba

A magyar kormány döntése a versenyképességi szempontok mellett a biztonságos pénzügyi pozícióink megtartását is szem előtt tartja. Az Európai Unió által fel­kínált forrásokból egyelőre nem célszerű igénybe venni a vissza­fizetési kötelezettséggel járó hitelforrásokat.

Beruházási boomot hoznak a fejlesztések
A paksi atomerőmű korszerűsítése is rengeteg embernek ad munkát
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Magyarország legfőbb célkitűzése a versenyképességi pozícióinak megerősítése, így mind a nemzeti költségvetési források felhasználásában, mind az Európai Unió helyreállítási és ellenálló-képességi tervéből való lehívásoknál ez kell, hogy elsőbbséget élvezzen – mondta lapunknak Lentner Csaba közgazdász professzor. Elmagyarázta: a versenyképesség fogalma legprakti­kusabban úgy határozható meg, hogy versenyképes az az ország, amely magas használati értékű, jó minőségű, környezetkímélő és biztonságos termékeket és szolgáltatásokat tud előállítani.

E követelményhez pedig magasan képzett és egészséges munkaerőre van szükség. Így a kormány a helyreállítási terv vissza nem térítendő támogatási keretéből – nagyon helyesen – az oktatás színvonalának fejlesztését, a környezettudatos gazdaság megerősítését és az egészségügyi ellátórendszer biztonságának növelését szolgáló fejlesztéseket irányoz elő – tette hozzá a közgazdász.

Kitért arra, hogy az Európai Unió által felkínált forrásokból egyelőre nem célszerű igénybe venni a visszafizetési kötelezettséggel járó hitelforrásokat, hiszen Magyarország költségvetési alapja a járványválság ellenére is jó állapotban van, minden esély megvan az egy éven belüli felpörgésre, másrészt kerülendő a túlzott eladósodás visszaépülése. Elmondta: nincs abban semmi rendkívüli, hogy a magyar kormány óvakodik a hitelfelvételtől, hiszen annak kamatterheit ki is kellene gazdálkodni, másrészt az ország van abban a helyzetben, a függetlensége alapján a saját döntéseit érvényesítse.
Nem vagyunk elkötelezve az EU felé, hogy az általa felkínált forrást már most igénybe is vegyük. A közgazdász professzor szerint a balti országok biztosan nem kérik a hitelt, de a V4-országok sem nagyon hajlanak az eladósodásra. Ismertette azt is, ha ezen országok, köztük Magyarország hitelterhelhetősége a jövőben emelkedne, akár 2023 év végéig is lehívhatják a számukra felkínált hitelkeretet.

„Nincs szükség pluszhitelekre”
„Nincs szükség pluszhitelekre”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Van azonban itt egy összetettebb probléma is, ami a hitelfelvétel elodázását indokolja – figyelmeztetett Lentner Csaba. Az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési ciklusából alanyai jogon jelentős támogatásokra számíthatunk. 2021-ben az EU normál nettó költségvetési támogatási értéke a magyar GDP 2,7 százalékáig, mintegy 1500 milliárd forintig terjed. Ezen túl adódik az a 2500 milliárd az EU helyreállítási és ellenálló-képességi programjából, amire a magyar kormány már benyújtotta a pályázatát.

Hozzátette: folyamatban van oroszoktól a Paksi Atomerőmű kor­szerűsítésére egy háromezermil­liárdos, kínai barátainktól pedig egy ezermilliárdos fejlesztési hitel lehívása konkrét beruházási projektekre, amely tételek – kiegészülve a 2021-es és a 2022-es magyar költségvetés által biztosított beruházási támogatási keretekkel – egy óriási beruházási boomot fognak hozni. Ennyi beruházási pénzünk talán még soha nem volt. Mintegy húszezermilliárd forintról van szó, amit rövid időn belül elkölthetünk, az éves magyar GDP csaknem 35-40 százalékát fordíthatjuk beruházásokra a következő időszakban – magyarázta a szakember.

Lentner Csaba szerint a probléma ezzel az, hogy Magyarország beruházási rátája az elmúlt években is rendre megközelítette a GDP 30 százalékát, az állami beruházások mértéke is tíz százalék körül alakult, amely beruházási aktivitással az EU-ban az első-második helyen végeztünk. Ehhez jön most a korábbi évektől eltérő újabb húszezermilliárd beruházási pénz, amely meglehetősen átpozicionálhatja a közgazdasági pozícióinkat.

Rámutatott, arról van szó, hogy a pénzbőség hatására mind az állami, mind a vállalati beruházási ráta drasztikusan tovább emelkedik, még jobban felpörög a lakosság fogyasztása, amely tételek a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, ami viszont az inflációs nyomást is fokozza. Láthatjuk, hogy ez komoly veszély, hiszen már most 4-5 százalék körül van a pénzromlás mértéke. Ráadásul a felpörgő beruházási aktivitás igényli a külföldi importot, amely a külgazdasági és fizetési mérleg pozíciók romlását is kiválthatja – fejtegette a közgazdász.

Elmondta, hogy ezek közgazdasági összefüggések, így működik a beruházási multiplikátor, ilyen járulékos hatásai vannak az erős beruházási aktivitásnak. Véleménye szerint a magyar kormánynak tehát meg kell találni a középutat, így egy további beruházási forrásra, a 3400 milliárd forintnak megfelelő EU-s hitelre már tényleg nincs szükség. Egyelőre enélkül is jól elboldogulhat az ország – hívta fel a figyelmet Lentner Csaba.

Kapcsolódó írásaink

Az egekbe szökhetnek az olajárak

ĀMost még tombol ugyan a koronavírus Indiában, a járványhelyzet enyhülésével azonban okozhat meglepetéseket az olajpiacon a dél-ázsiai ország – mondta lapunknak Lentner Csaba