Gazdaság
Maximálisan kihasznált kedvezmények az agglomerációban
A környező településeken fontos változás, hogy az eddig olcsóbb keleti és déli szektor jobban drágult, megközelítve a magasabb árfekvésű északi és nyugati részeket
A fővárosi ár- és lakástípus sorrendben nem mutatkozik változás, továbbra is az V. kerület a legdrágább – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum. Az elmúlt időszakban azonban az élmezőny sűrűsödött, a II. kerület már jelentősen megközelítette az eddigi csúcstartót: az V. kerületben a legdrágábbak a használt téglalakások: a négyzetméterár átlaga 937 ezer forint volt, ezt a II. kerület 910 ezer forintos négyzetméterárral megközelítette, míg a VI. kerületben mért 875 ezer forint a harmadik legdrágábbnak számít a fővárosi kerületeken belül. A legolcsóbb kerületek esetében sincs változás, továbbra is a XXIII. kerületben lehet a legolcsóbban lakáshoz jutni – áll a szakértői válaszban.
Kitértek rá, lakástípusok esetében, azok árazásában jelentős különbség tapasztalható, és bár a sorrend nem változott, de az elmondható, hogy amíg a lakások ára inkább stagnált, helyenként csökkent is, addig a családi házaké nőtt.
Az agglomerációban fontos változás, hogy az eddig olcsóbb keleti és déli szektor településein az árak nagyobb mértékben nőttek, megközelítve a drágább északi és nyugati szektor településeit, ahol az árnövekedés mértéke (a magasabb árak okán) mérsékeltebb volt.
Ugyanakkor továbbra is a pilisvörösvári járás települései a legdrágábbak az egy négyzetméterre vetített 470 ezer forinttal, míg Dunakeszi és Szentendre térségében négyszázezer forintos négyzetméteráron keltek el a használt családi házak. A többi járást pedig 300-390 ezer forintos fajlagos ár jellemezte. Legolcsóbb továbbra is a délkeleti szektor: Gyál és Vecsés környéke.
Az idei értékesítési adatok azt mutatják, hogy a lakások iránti kereslet jelentősen mérsékelődött az agglomerációban, ezzel szemben a családi házak iránt nőtt – ideértve az önálló telekkel vagy saját használatú telekrésszel rendelkező sor- és ikerházakat is.
A tranzakciós és vándorlási adatokból kiemelkedik Dunakeszi és Szigetszentmiklós térsége, ami mindkét szempontból kiemelkedően teljesített – emelték ki válaszukban a szakértők. A 2014 és 2019 közötti időszakot nézve, amelyre végleges statisztikai adatok érhetők el, a legtöbb tranzakció a szigetszentmiklósi járásban volt, ahol csaknem 11 ezer adásvétel köttetett, ezt a dunakeszi járás követte 10,5 ezer adásvétellel. Népességre vetítve is az említett két járás emelkedik ki: az évközi átlagos népességre vetítve ezer főre évente átlagosan a dunakeszi járásban 20, szigetszentmiklósi járásban 18,5 tranzakció jutott.
Kérdésünkre elmondták még, a kedvezmények nagyon jól hasznosulhatnak az agglomerációs településeken. Ezeken a fővárosi peremkerületekéhez képest kedvezőbb áron találni építési telket, és az sem elhanyagolható, hogy az agglomerációban elérhető új építésű ingatlanok ára továbbra is kedvezőbb, mint Budapesten.
Természetes, hogy az érintettek igyekeznek minden kedvezményt maximálisan kihasználni, ez az agglomeráció kedveltebb és ennek megfelelően drágább településein azonban csak kiegészítést jelent a meglévő megtakarítás, illetve a meglévő lakás eladásából származó bevétel mellett. Ehhez hozzátartozik még, a város környéki településeken megfigyelhető, hogy a fokozódó keresletet azzal igyekeznek mederben tartani az önkormányzatok, hogy szigorítják az építési feltételeket: csökkentik az egy telekre építhető lakásszámot, illetve megnövelik a minimális telekméretet.
Dráguló megyei jogú városok
Nagyobb hatással volt a megyei jogú városok árnövekedési ütemére a pandémia, mint a budapestiére, derült ki az Otthon Centrum közreműködésével létrejött adásvételek összegzése után: a négyzetméterár minden használt ingatlantípus esetében nőtt a múlt év első négy hónapjához képest.
A legnagyobb emelkedés a családi, az iker- és sorházaknál jelentkezett, amelyek átlagosan 18,7 százalékkal drágultak, míg a téglalakások 11,4 százalékkal, a panellakások átlagos négyzetméterára pedig 9,3 százalékkal múlta felül a tavalyi árszintet a városokban. A használt házak esetében középértéken 286 ezer forintos négyzetméterár alakult ki, ami a legalacsonyabb a használt lakóingatlan-típusok közül. A legdrágább Sopron volt, a házat keresők itt négyzetméterenként 440 ezer forint körüli árral szembesültek.
(MOA)
Továbbra is erős maradhat a kereslet
Az év hátralévő részében is erős maradhat a kereslet az ingatlanpiacon a Duna House májusban végzett, reprezentatív kutatása szerint – írja a Duna House tegnapi közleményben. Elmondták, a 18 és 79 év közötti lakosság megközelítőleg több mint negyedének van, vagy a következő egy évben lesz ingatlanügylete. A válaszadók mintegy tizenhat százaléka ingatlant vásárolna a következő időszakban. Mindez a Duna House felmérése szerint azt mutatja, hogy az eddig tapasztalt erős érdeklődés az év hátralévő részében is megmarad.
A közlemény szerint az ingatlant vásárlók több mint harmadának nincs semmilyen információja a hitelekről, illetve az otthonteremtési kedvezményekről. A vásárlók több mint fele hitelt venne fel, és a negyede otthonteremtési támogatást is igénybe venne. A banki hitelben gondolkodók hetvenhat százaléka érzi szükségesnek pénzügyi szakértő alkalmazását a hitelügyintézésben.
(JA)
