Az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a hazai nemzeti parkok rendszere

A költségvetésük 4,5 milliárd forintról húszmil­liárd forintra nőtt. A legelőállat-állomány negyvenöt százalékkal tizennégyezres egyedszámra nőtt, és az elmúlt tíz évben 4200 hektáron 83 új védetté nyilvánítás történt – hangsúlyozta. Az AM a Klímapolitikai Intézettel ezerfős, országos reprezentatív kutatást végzett, amelynek során kiderült, hogy három év alatt tizenöt százalékkal nőtt idehaza a nemzeti parkok ismertsége.

A felmérés szerint a résztvevők mintegy 98 százaléka tartja fontosnak azt, hogy legyenek olyan védett területek, ahol a környezetvédelmi kezelésen kívül nincs más beavatkozás, emellett a válaszadók hetven százaléka tudatosan keresi fel a nemzeti parkokat – sorolta az államtitkár.

Rácz András kiemelte, hogy a hazai nemzeti parkok az ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé váltak, mintegy hétszáz ökoturisztikai létesítmény van idehaza, ennek felét valamelyik nemzeti parki igazgatóság működteti. Hozzátette, évente mintegy 1,6 millió látogatót fogadnak az ökoturisztikai létesítmények, számuk tavaly a járvány miatt egymillióra esett vissza, de a remények szerint a közeljövőben az 1,6 milliót is meg lehet majd haladni.

A környezeti nevelésben is a legnagyobb tényezők a nemzeti parkok, tizenöt erdei iskolával, amelyek évente mintegy kétszázezer gyermeknek adnak valamilyen környezeti nevelési programot. Egész Európában nincs olyan erős természetvédelmi rendszer, ahol a nemzeti parki igazgatóságok működési területe az ország szinte egész területét lefedi – mondta Rácz András.