Gazdaság

A szabadság, a közösség és a jelentőségteljes munka keresése az új gazdaságban

Megjelent a Pallas Athéné Kiadó legújabb kiadványa, Rachael A. Woldoff és Robert C. Litchfield: Digitális nomádok – A szabadság, a közösség és a jelentőségteljes munka keresése az új gazdaságban című könyve.

A szabadság, a közösség és a jelentőségteljes munka keresése az új gazdaságban
Megjelent a BAPooks új kiadványa
Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó

Forradalom van készülőben az irodai kalitkákban világszerte – erre következtetett Rachael A. Woldoff  és Robert C. Litchfield egyetemi tanár abból az empirikus kutatásból, amelyben a két kutató a digitális nomád életformát vizsgálta. Magát a jelenséget egyfajta radikális önmegújító mozgalomként írták le. A digitális nomádok életének középpontjában ugyanis a szabadság és az önmegvalósítás áll.

A szerzők úgy látják, hogy a digitális nomád közösségek egy nagyobb társadalmi változás megnyilatkozásaként vannak jelen. Megjelenésük a technológia, a mobilitás és a munka világában bekövetkezett változásokhoz köthető, amelyek új lehetőségeket teremtettek a kreatív szakemberek számára. 

A digitális nomádok általában pénztárcakímélő nemzetközi központokban találják meg a számításaikat, például Indonéziában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Kambodzsában, Vietnámban, Kolumbiában, Mexikóban vagy Portugáliában. A szerzők Balin, a „balinéz Szilícium-völgyben” kerestek választ arra, miért és hogyan alakultak ki ezek a közösségek. Mélyreható terepmunkájuk, interjúik és közösségimédia-elemzéseik rengeteg információval szolgálnak arról, hogy a digitális nomádok miért hagyták ott régi életüket, hogyan alkottak maguknak új közösséget, miként tapostak ki új ösvényeket a jelentőségteljes munka felé vezető úton. A vizsgálatuk hetven interjúalanya 18 országból származik (Anglia, Ausztrália, Ausztria, Brunei, Kanada, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Írország, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Svájc, Ukrajna és Új-Zéland); átlagéletkoruk 33 és 39 év közötti, az iskolai végzettségüket tekintve pedig a legtöbbjük alapdiplomával rendelkezett, nagyon eltérő (könyveléstől a filozófiáig) szakiránnyal. 
 
A digitális nomád közösségek felemelkedésének egyik legátfogóbb tanulsága az, hogy az emberek maguk akarnak dönteni életük két legfontosabb területéről: a lakhelyükről és a munkájukról. A lehetőség, hogy oda költözzünk, ahova csak akarunk, és amely hely illik a preferenciáinkhoz, kiváltságot jelent. A Covid19-világjárvány azonban rámutatott arra, hogy ez a kiváltság a jövőben talán az alkalmazottak egy szélesebb rétege számára is elérhetővé válhat – teszik hozzá a kutatók.
 

Kapcsolódó írásaink

Az eltűnt magyar kubizmus nyomában

ĀPéntektől látogatható a párizsi Magyar Kulturális Intézet nagyszabású avantgárd kiállítása – Negyvennégy alkotás Bossányitól Galimbertiig