Gazdaság

A korlátozások enyhítésével javult a konjunktúraérzet

A Századvég Gazdaságkutató 2021. májusi felmérése a lakossági és vállalati konjunktúraindex javulását mérte, összhangban az egyre kedvezőbb járványadatokkal és a korlátozó intézkedések fokozatos feloldásával. 

A korlátozások enyhítésével javult a konjunktúraérzet
A javulás a vállalatok körében volt jelentősebb
Fotó: Századvég

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe javult az előző hónaphoz képest. A foglalkoztatás alindexe az előző havi –2,5 után +1,9-es értéket vett fel, azaz a megítélés itt inkább pozitív lett az előző hónapok negatív értékei után. Erre utoljára tavaly márciusban volt példa.

A következő hónapokban az álláshelyek újranyitásával a foglakoztatási alindex további javulására lehet számítani.

A legnegatívabb továbbra is az infláció megítélése, az előző havi –30,2-ről csak kismértékben, –29,1-re tudott javulni az alindex értéke. Szintén javult, bár a válság előtti szintet még nem közelítette meg, a gazdasági környezet megítélése, az előző havi –15,3 pont után –13,2 pontot vett fel, míg az anyagi helyzet alindexe –9,3-ről –5,8-re emelkedett.

Májusban a legnagyobb javulás azon kérdés esetében következett be, amelyik azt vizsgálta, hogy mennyire tart a megkérdezett attól, hogy ő vagy valamelyik családtagja elveszti az állását.

Az előző havi 40,6 százalékról 52,7 százalékra nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem tartanak az állásvesztéstől. E növekedés oka a kedvező járványhelyzet következtében a korlátozások lazításában és így a munkahelyek biztosabbá válásában keresendő.

Azok aránya, akik inkább nem tartanak az állásvesztéstől, 23,9 százalékról 18,9 százalékra csökkent. Minimális mértékben, 18,1 százalékról 17,2 százalékra mérséklődött azok aránya, akik inkább tartanak az állásvesztéstől, míg 13,6 százalékról 9,5 százalékra azoké, akik nagyon tartanak tőle.

A legnagyobb, ugyanakkor csekély mértékű romlás a háztartások hitelállományának elmúlt 12 havi alakulása kapcsán jelent meg. Az előző hónapokban megszokotthoz képest jóval kevesebben, az áprilisi 20,5 százalék után 16,8 százalék mondta, hogy csökkent a hitelállománya, míg 11,5 százalék után 10,4 százalék válaszolta, hogy növekedett. A megkérdezettek 67,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt korábban sem hitele, és most sincs.

A vállalati felmérés eredményei szerint a négy alindexből három érdemben javult az előző hónaphoz képest, míg a legpozitívabban, +19,2 ponton álló iparági környezet alindex nem változott. A legnegatívabb továbbra is a gazdasági környezet megítélése, azonban itt jelentős javulás történt, –20,4 pontról –12,8 pontra. A termelési környezet alindexe –13,5 pontról –8,8 pontra, az üzleti környezeté pedig –15,0 pontról –8,4 pontra javult.

Ez azt jelenti, hogy a vállalati helyzetértékelés, eltávolodva a tavaly áprilisi és őszi mélyponttól, megközelítette tavaly márciusi – a járvány kezdetén tapasztalt – szintjét.

A korlátozások lazítása nyomán a legjelentősebb javulás a következő 1 év gazdasági folyamatainak megítélésében történt.

Az előző havi 12,5 százalék után már csak 7,5 százalék mondta, hogy jelentős, míg 18,9 százalék után 15,3 százalék, hogy kismértékű romlásra számít. 21,9 százalékról 17,1 százalékra csökkent a stagnálásra számítók aránya, míg jelentősen, 8,9 százalékponttal 44,0 százalékra nőtt a kismértékű javulást váróké. Jelentős javulást az előző havi 7,3 százalék után májusban 9,3 százalék valószínűsít.

A kérdések közül leginkább a vállalatok hitelállományának elmúlt 12 hónapban tapasztalt alakulását viszgáló kérdés pontértéke mérséklődött, bár az eltérés itt sem volt jelentős. A csökkenő hitelállományról beszámoló vállalatok aránya alig változott májusban, 7,0 százalékot tett ki, azonban az előző havi 7,5 százalékról 10,3 százalékra nőtt azok aránya, akik növekvő hitelállományról számoltak be. 67,4 százalékról 63,7 százalékra csökkent azok aránya, akiknek nem volt hitele, és most sincs, míg a változatlan hitelállománnyal rendelkezők aránya stagnált (17,5 százalék).

Kapcsolódó írásaink