Gazdaság

A felzárkózás kulcsa a fenntarthatóság

A környezeti pillér legmodernebb területén, a zöldpénzügyek kategóriában kiugróan jóa teljesítményünk, többek között a jegybank zöldprogramjának is köszönhetően

A magas átoltottságnak és a nyitásnak köszönhetően idén a 3. negyedévben a magyar gazdaság elérheti a 2019. negyedik negyedévi szintjét. A további sikerekhez a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fejlettség területén jó teljesítményre lesz szükség.

Magyarországon a gyors növekedés mellett sikeres felzárkózásra van szükség, aminek a kulcsa a 21. században a fenntarthatóság – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB első, várhatóan évente elkészülő Fenntarthatósági jelentését bemutató online sajtótájékoztatón. Kiemelte: a magyar gazdaság 2013 óta egy fokozatos, folyamatos felzárkózási pályán mozog, amelyet jó eséllyel a válság sem tört meg.

A sikerhez a fenntarthatóság minden pillérében, így a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fejlettség területén jó teljesítményre lesz szükség – jegyezte meg. Virág Barnabás arra is kitért, hogy a magas átoltottságnak és a nyitásnak köszönhetően idén a 3. negyedévben a magyar gazdaság elérheti a válság előtti – a 2019. negyedik negyedévi – szintet.

Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója a részleteket ismertetve elmondta, hogy a magyar gazdaság a jelentés szerint fenntarthatósági szempontból az uniós középmezőnybe tartozik, a 27 uniós országból a 15. helyen helyezkedik el. Ez kedvezőbb a versenyképességi vagy a fejlettségi rangsorok eredményénél, ott ugyanis az ország a 19., 20. helyet foglalja el – tette hozzá.

A környezeti pillér mutatóiban Magyarország teljesítménye uniós viszonylatban relatíve jó – emelte ki az ügyvezető utalva arra, hogy az ország az unión belül például a 6. legkevesebb üvegházhatású gázt bocsátja ki. A környezeti területen ugyanakkor az egész unióban előrelépésre van szükség, hiszen négy ország kivételével minden európai ország –Magyarországot is beleértve – többet használ fel a természeti erőforrásokból, mint amennyi rendelkezésére áll. Globálisan 1,7 Földre lenne szükség a jelenlegi gazdasági és növekedési modell fenntarthatóságához – emlékeztetett.

A magyar gazdaság a környezeti fejlesztésekre a GDP két százalékát költi, és ezzel az uniós középmezőnybe tartozik – ismertette Baksay Gergely. A környezeti pillér legmodernebb területén, a zöldpénzügyek kategóriában Magyarország teljesítménye kiugróan jó – hívta fel a figyelmet az ügyvezető utalva az MNB zöldprogramjára és a magyar állam zöldkötvény-kibocsátásaira.

Baksay Gergely elmondta, hogy a társadalmi pillér területén összességében átlagosan teljesített Magyarország, azon belül a közbiztonság területén kiemelkedő eredményt, csaknem kilencvenszázalékos pontszámot ért el. A képzettség területén viszont előrelépésre van szükség, nagyon alacsony például a felsőfokú reálvégzettséggel rendelkezők aránya – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.

Megugrott a kötelező biztosítások átlagára

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagos állománydíja 44 ezerről 46 ezer forintra, vagyis négy százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest – közölte a Magyar Nemzeti Bank tegnap. A jegybank főképp a budapesti személygépkocsis szerződések díjváltozásaival magyarázza a növekedést.

Más gépjármű-kategóriákban általában mérséklődtek az átlagdíjak, de csekély mértékben, többnyire tíz százalék alatt. A díjcsökkenés nagyobb arányú azoknál, akiket a közlekedési forgalom jobban érint, például a taxisoknál. A kárráfordítások csökkenése lassulni látszik, de mostanáig kevesebb volt a kár az utakon. A csökkenéshez hozzájárult az MNB szeptemberi körlevele is, amely a megalapozatlan pótdíjakat kiárazó tarifák felülvizsgálatára hívta fel a biztosítókat. A jegybank közölte, hogy a továbbiakban negyedévente közzéteszi a biztosítási díjak alakulását bemutató összefoglalóját.
(KF)

Kapcsolódó írásaink