Gazdaság
Népszerű agglomeráció
A (falusi) csok, a babaváró támogatás, valamint a kibővített kedvezmények egyaránt élénkítik a piacot
A pandémia hatására az emberek sokkal több időt kénytelenek saját otthonaikban tölteni, így az eddig elégségesnek gondolt tér a távmunkának, illetve az online oktatásnak köszönhetően sok család esetében szűkösnek bizonyult. Mindeközben a belváros adta érték, mint a szolgáltatások közelsége már kevésbé játszanak fontos szerepet, felértékelődött a kertes ház, legyen az a külvárosban vagy az agglomerációban – válaszolták lapunk megkeresésére az Otthon Centrum szakértői.
Ennek hatására a belvárosi lakások vesztettek népszerűségükből, és azok, akik megtehették, előnyben részesítették a kertvárosi családi házakat, a trend egyaránt igaz a fővárosra és a hazai nagyvárosokra.
A KSH adataiból is jól látszik, hogy a községi jogállású települések vándorlási mérlege pozitívba fordult. A városból való kiköltözés nem elsősorban a pandémia következménye, az csupán ráerősített erre a folyamatra. A városi lakásárak az elmúlt évek során olyan szintet értek el, ami lehetővé tette, hogy lakóik családi házba költözzenek – jellemzően a külvárosban, vagy a szomszédos települések valamelyikén. A pandémia nyomán várhatóan rugalmasabbá váló irodai munkahelyek megkönnyítik az agglomerációban élők dolgát, mindez újabb családokat sarkallhat arra, hogy a külső városrészekben vagy akár az agglomerációban telepedjenek le a jövőben.
Kérdésünkre azt is elmondták, a vándorlási adatokból az látszik, hogy Pest és Győr-Moson-Sopron megye a legnépszerűbb. A 2020. évet összevetve az előzővel a már véglegesnek tekintett negyedévekben az a trend bontakozik ki, hogy megyétől függetlenül elsősorban a városokban csökkent a tranzakciószám, míg a községekben stagnált, illetve kismértékben nőtt. Az adatokból az is látszik, hogy elsősorban a gazdaságilag prosperáló nagyvárosok térségére jellemző a vándorlási nyereség.
Hozzátették, élethelyzettől függően a (falusi) csok, Babaváró hitel és egyéb további újonnan bevezetett kedvezmények – áfa, illetékmentesség – egyaránt fontosak a piac szempontjából, a most zajló folyamatok a lakásárnövekedéssel és a járványhelyzettel is összefüggnek.
A lakásfelújítási támogatás ráerősít a folyamatokra
A januártól elindult államilag támogatott lakásfelújítási program lendületet adott a korszerűsítésre váró lakások iránti keresletnek. Ezek ugyanis mindenhol jóval olcsóbbak az Ingatlan.com adatai szerint: Főként a Budapesten és Pest megyén kívüli lakáspiacon lettek népszerűbbek a korszerűsítendő lakások, az idei első negyedévben az érdeklődések harminc százaléka érkezett ilyen ingatlanra.
Budapesten és a fővárosi agglomerációban stagnált a felújítandók iránti kereslet. A Money.hu szakértő lapunk megkeresésére elmondták, a beoltottak arányának növekedése, valamint az óvatosság fokozatos lecsengését követően erősödés várható. A támogatott lakáshiteleknél is erőteljes növekedés jöhet az idén, részben azért, mert február óta már igényelhető az állami otthonfelújítási programhoz biztosított kamattámogatott kölcsön.
Továbbá a bankok az otthonfelújításhoz kapcsolódóan szélesítik termékpalettájukat, az államilag támogatott felújítási kölcsönön kívül egyéb lehetőségeket is kínálnak a felújítási munkák finanszírozásra, mint például az egyéb felújítási célú vagy szabad felhasználású jelzáloghiteleket, illetve a felújítási hitelcélra fordítható személyi kölcsönöket. Mindez pedig azért fontos, mert bár az otthonfelújítási támogatás egyik alapvető feltétele, hogy az igénylő(k) és gyermeke(ik) legalább egy éve a felújítással érintett ingatlan legyen az állandó lakhelyük, az újonnan vásárolt vagy újonnan bejegyzett lakás azonban ez alól kivételt képez.
(MOA)
