Gazdaság
Turizmus formálta albérletpiac
Az enyhe emelkedés ellenére nincs reális indoka annak, hogy a bérleti díjak Budapesten elérjék a korábbi, európai összehasonlításban is magas árszínvonalat

Elképzelhető, hogy sokan inkább a tömegtől, városoktól távoli helyeket választják majd utazásuk célpontjául és a természetközeli helyek keresettsége növekszik. A lehetőségek között azonban az is előfordulhat, hogy az elkülönülésre több esélyt adó, rövid távra kiadott ingatlanok népszerűsége fog megnövekedni a következő időszakban – fogalmazott Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője tegnapi sajtóközleményében.
Kifejtette, hogy a belváros és a bulinegyed ingatlanpiacának változása számos, jelenleg még nem ismert tényezőtől függ. Amennyiben a határokon átívelő turizmus összességében csökken, azzal Budapest és ezzel együtt az Airbnb iránti kereslet is visszaeshet, ugyanakkor ezt ellensúlyozhatja a belföldi turizmus térnyerése – magyarázta Valkó Dávid.
Az idegenforgalom változása mellett feltételezhető, hogy a lakásépítői preferenciák is változnak, és kihasználva az aktuálisan elérhető támogatások keresletnövelő hatását, a kisméretű lakások helyett inkább a nagyobb alapterületű, családok számára ideális lakások építését fogják előnyben részesíteni a város központi lokációiban is - mondta a szakértő.
Az ingatlanpiacra jellemző ciklikusság az otthonválasztási preferenciákban is megfigyelhető – mutat rá a közlemény. A kilencvenes években indult el az előző kiköltözési hullám, az agglomeráció térnyerése, majd a kétezres évek első évtizedében olyan nívós beruházások és fejlesztések indultak el a VI., VII., VIII., IX. és XIII. kerületekben, amelyek eredményeként addig elérhetetlen színvonalú új építésű ingatlanok jelentek meg Budapest belső kerületeiben.
Ez a jelentős közterület-megújulásokkal együtt azt eredményezte, hogy a korábbinál vonzóbb lett a belvárosban lakni. Az, hogy ez a folyamat meddig tart, egyelőre nem lehet tudni, de valószínűleg hosszabb távú lesz pusztán azáltal, hogy a kül- és belvárosi lakások árszínvonala egyre közelebb kerül egymáshoz. Ezzel ismét megnövekedhet a belvárosi ingatlanok iránti kereslet – mondta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Valkó Dávid arra is kitért, hogy bár a világjárvány hatására csökkentek a bérleti díjak, de a legfrissebb adatok szerint a decemberi mélyponthoz képest már emelkedés tapasztalható. Nincs azonban reális indoka annak, hogy a bérleti díjak Budapesten elérjék a korábbi, európai összehasonlításban is magas árszínvonalat. Amennyiben tovább-ra sem történik változás a keresletben, akkor az már látványosabb korrekciót kell hogy mutasson mind az eladó, mind pedig a hosszú távra kiadó lakások számában, valamint az árakban és ezáltal a bérleti díjakban is.
Visszatértek a befektetők az ingatlanpiacra
Az első negyedéves felfutás után normalizálódott az ingatlanpiac aktivitása áprilisban – írja a Duna House tegnapi sajtóközleményében. Kiemelték, a keresletindexük és tranzakciószámbecslésük alapján is a 2019-es szinteket hozza jelenleg a piac, ami a lakáspiac szempontjából egy erős tavaszi hónapnak felel meg. Erősödő trendet mutat a jelzáloghitelpiac, ugyanis áprilisban is 92-93 milliárd forint közötti szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.
A budapesti agglomerációban az áprilisi tranzakciók csaknem fele harmincötmillió forint felett zajlott, így az átlag négyzetméterár az adásvételek harmincnégy százalékban már ötszázezer felett volt a főváros környéki településeken – hangsúlyozták. Hozzátették, Budapesten a lakásvásárlók között negyven százalék felett zártak a befektetők, vidéken pedig egyelőre az összes lakásvásárló között huszonkét százalékos részarány van jelen. (JA)