Ságvári Pál: Cél, hogy Magyarország ellátásbiztonságát semmi ne veszélyeztesse

Ságvári Pál elmondta, hogy Magyarországra továbbra is Oroszországból, Ukrajnán keresztül érkezik a legtöbb földgáz. A vezeték kapacitása évente húsz milliárd köbméternyi, ami kétszerese a hazai fogyasztásnak, ennek ellenére továbbra is fontos a szállítási útvonalak diverzifikációja.

A MEKH elnökhelyettese kiemelte, hogy idén októberben átadják az új magyar-szerb határkeresztező földgázvezetéket, amin keresztül hat milliárd köbméternyi gáz érkezhet Magyarországra, rövidtávon Oroszországból, hosszabb távon akár a Kaszpi-térségből is.

Magyarországnak egy tizenöt kilométeres rövid szakasz megépítésével kell kipótolnia az infrastruktúrát Szerbia irányába. Az új szakasznak köszönhetően a magyar piac ellátása abban az esetben is biztosított, ha Oroszország és Ukrajna 2024 után nem tud egymással megállapodni a tranzit szerződés megújításában.

Ságvári Pál beszélt a magyar-román összeköttetésről is. Mint mondta, magyar oldalról elkészült a szükséges infrastruktúra a fogadóállomásokkal, a kompresszorokkal; és a román fél is megerősítette a csővezeték-rendszert Bukarest és a magyar határ között.

Ennek ellenére bizonyos szabályozási nehézségek miatt a fekete-tengeri kitermelés még nem indult meg – mondta az elnökhelyettes, aki hozzátette, hogy Romániának is nyilvánvaló érdeke, hogy minden akadály elháruljon az új forrás szállításának megindulása elől.

A zöld gazdaság megteremtése, a hagyományos energiahordozók fokozatos visszaszorulása hosszú távon nem kedvez a fosszilis földgáz piacának – fejtette ki Ságvári Pál, aki emlékeztett, hogy az Európai Unió elkötelezte magát, hogy 2050-re karbonsemlegessé teszi gazdaságát.

Mint mondta a relatív alacsony kibocsátású földgáz a jövőben egyfajta híd szerepet tölthet be a fosszilis és a megújuló energiatermelés világa között.