A leggyorsabban a magyar ipar nőtt az unióban

A magyar ipar nőtt a leggyorsabban az unióban márciusban, az iparon nem fog múlni a magyar gazdaság első negyedéves növekedése – közölte György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Facebook-oldalán tegnap. György László közlése szerint az első negyedévben négy százalékkal bővült a hazai ipar annak ellenére, hogy azon belül a legnagyobb súllyal és növekedési potenciállal rendelkező járműipar még vissza is esett 3,6 százalékkal.

Mindez azt mutatja, hogy a magyar ipar kiegyensúlyozott szerkezetű, több lábon áll – mutatott rá György László. Az államtikár kitért arra is, hogy az átmeneti autóipari megtorpanás sem azért történt, mert nincs megrendelés, vagy a magyar munkaerő és a hazánkban működő cégek ne lennének versenyképesek. Egyszerűen a globális alapanyag-ellátási lánc feslett fel, amely a világ autóiparára így a magyarra is negatív hatást gyakorolt. Az adatok azt jelzik továbbá az államtitkár szerint, hogy óriási növekedési potenciál van a magyar iparban az idei évben. Az építőipar fellendülésére számítanak a márciu­si adatok alapján az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott jelentése szerint márciusban az építőipari termelés 4,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az előző hónaphoz mérve pedig 11,5 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 13,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megállapította a februári részben a rossz időjárásra visszavezethető, megbotlás után márciusban az építőipari konjunktúra erősödése látszik, és még ennél is kedvezőbb, hogy a szerződésállományok ismét látványosan növekedtek. A Takarékbank vezető elemzője szerint 10 százalékot meghaladó visszapattanás jöhet idén az iparágban.

Az építőipari alapanyaggyártók is jelentős kereslettel számolnak, amiben nagy szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításnak, illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendeléseknek. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is ismét erőre kapott az építőipar az elmúlt hónapok gyengélkedése után. Ugyanakkor az ágazatban továbbra is folytatódik az árak erőteljes emelkedése, ami túlfűtöttséget jelez. Az uniós források (új költségvetési ciklus, közös hitelfelvétel) beindulásával az ágazat rendelésállománya várhatóan dinamikusan növekedni fog, ez részben már látszik is az adatokon, amelyet a kormányzati támogatásokon keresztül a lakossági kereslet bővülése is támogat.

A következő időszakban az építőipar termelése pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, ám ehhez szükség van az ágazat technológiai fejlődésére is, illet­ve kapacitásnövelő beruházásokra – állapította meg. Ismét irányt váltott a magyar építőipar: márciusban elsősorban az alacsony bázisértékek miatt nőtt a termelés volumene, a rendelésállomány viszont többéves csúcsra emelkedett, vagyis a mostani kilátások alapján bővülés jöhet az ágazatban összegezte véleményét Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője. A harmadik hónapban látott bővülés nagyban köszönhető az alacsony bázisnak, tavaly márciusban ugyanis a járványhatás miatt gyengén teljesített a szektor.

A CIB Bank elemzője szerint a magyar gazdaság kilátásai kedvezőek, a pénzintézet márciusi 4,1 százalékos előrejelzésével szemben akár 4,5 százalékkal is nőhet az idén a magyar gazdaság, és a jövő évi növekedés is a korábban kommunikált 4,7 százalék felett lehet – mondta Trippon Mariann, a pénzintézet vezető elemzője online sajtótájékoztatón.