Gazdaság

Matolcsy György: A nyelv gazdagsága, a gazdagság nyelve

Miért ne építhetnénk a magyar jövőkép elérését egy olyan forrásra, amit minden magyar gyermekkorától birtokol, használ, fejleszt, amiben bővelkedünk, és amiről tudjuk, hogy a legnagyobb kincsünk? Miért ne építhetnénk a magyar nyelvre? - teszi fel a kérdést Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n megjelent legújabb írásában.

Világossá vált, hogy a magyar jövőkép [2] nyugati irányból keletre fordul. Azt is felismertük, hogy minden keleti siker mélyén valójában az értékrendek, kultúrák, nyelvek ősi és bőséges forrása húzódik meg. Közel járunk annak újrafelismeréséhez, hogy a valóság valójában a kultúrából, döntően a nyelvből lép elő. A szellemi mintákból erednek a valóság jelenségei. Az jöhet létre a közösségi életben és a gazdaságban, amelynek mintái a nyelvben élnek.

A nyelv értékei, képességei, szerkezetei és működése - ma még nem mérhető, de jól kivehető módon - hatnak a nyelvet használó emberre, a mindennapokra és a történelemre. Sőt, a mai tudásra és technológiákra épülő korszakban ez a hatás a korábbihoz képest sokszorosára nő és gyorsul. A világ nyelvei közös tudással, de egyenként sajátos képességekkel rendelkeznek. A magyar nyelv csúcstermék [3], minél többet tudunk belső szellemi kincseiről, annál jobban képesek leszünk azokból társadalmi és gazdasági eredményeket előállítani. Sőt, arra is képesek leszünk, hogy az eddigi magyar sikerek, továbbá az itthon, de még inkább a világban sikeressé vált magyarok teljesítményének végső titkát is megtaláljuk a magyar nyelvben.

Milyen is a magyar nyelv, milyen kincseket birtokol, és mire tesz bennünket képessé életünk és nemzetünk történelme során?

NYELVÜNK TEREMTŐ, KREATÍV, ÚJRAKEZDŐ ÉS NÖVEKVŐ

Néhány ezer szóból több mint 1 millió szavas nyelvvé vált, saját belső növekedési energiája, kreatív teremtő ereje révén. Így működik a nyelvet beszélő nép is, mert történelme az állandó újrakezdések sora és mindig a növekedés felé vezeti belső hajlama. Századunk gyorsuló ritmusa kedvez e nyelvi hajlamok valóra váltásának, mert az új technológiák mindig új belépési pontokat nyitnak a gazdasági felzárkózásra. Sőt, éppen ott jönnek létre az új lehetőségek, amerre a magyar nyelv képességei vezetnek: a tudás, kreativitás, vállalkozás, fogalmi gondolkodás és képi látásmód, a közlekedés és a mozgás, az egyénre szabott szolgáltatások és a gyógyítás területein.

A GAZDAGSÁG, SOKRÉTŰSÉG, BŐSÉG ÉS SOKSZÍNŰSÉG NYELVE

A magyar népművészet, népzene és a mai közösségi élet sokszínűsége, bősége a nyelvi gazdagság valóságra váltásának példái. A mai gazdasági szerkezet nemzetközi összehasonlításban nézve szintén színes és sokrétű, ezért lehetünk összetettségben (komplexitás) a világ 10 vezető országa között [4].

AZ EMBERISÉG ŐSTUDÁSÁNAK NYELVE

Az ősműveltség az ős-etimonok révén 68 százalékban él nyelvünkben. Nem is tudunk arról, hogy nyelvünk tanulása és használata közben megtanuljuk és átadjuk ezt az ősi tudást. Bartók a magyar népzene aranymetszést és más természeti arányokat beépítő szerkezeteire építve adott az emberiségnek egy régi/modern zenei kincset. Ez a példa követhető a mai gazdaságban és kultúrában is. AZ EGYSÉG NYELVE Nyelvünk őrzi az emberiség őstudását, ami a Világegyetem egységét jelentette. Az „egy" maga az „Ige", ami az „égi" és félreérthetetlenül azt jelzi, hogy a földi ember egy a Világegyetemmel, a Teremtővel és a természettel. Ez a tudás a múltból jön, de a jövő megnyerésének legfontosabb tudása. Ez a felismerés áll a mai zöld átmenet és az egyre erősödő fenntarthatósági gondolkodás mögött. A következő évtizedek új technológiái, gazdasági ágazatai, nemzeti sikerei mögött a társadalmi és természeti fenntarthatóság felé vezető megoldások állnak. A magyar nyelv képességei a fenntartható fejlődés bőséges szellemi forrásai.

A SZABADSÁG, MOZGÁS ÉS INDIVIDUALIZMUS NYELVE

A magyar nyelvben él a legtöbb mozgást jelentő ige [5]. A mozgás a helyváltoztatás szabadságát jelenti. Ezt erősíti a mellérendelő szerkezet, ami a függőség helyett a függetlenség és a szabadság forrása. A mozgás és szabadság együtt táplálják az egyéni vágyak megvalósítását. Ez húzódik meg individuális értékrendünk mögött. Ezt még erősíti nyelvünk kötetlen, szabad szórendje is: lehet szabadon mozogni a nyelvben és a világban. Így érthető, gazdaságunkban miért uralkodó a kisvállalati, mikro-vállalkozói szerkezet. Ezért nem véletlen, hogy mindenben jók vagyunk/lehetünk, ami mozgás, a járműipartól a szolgáltatásokig, az agy kreatív elgondolásaitól az olimpiai sportágakig, a festészettől a filmig. A mozgás igéi működésük során képeket hoznak létre, ezért nyelvünk képes jellegű, így mindenben jók lehetünk/vagyunk, ami képi művészet. Sőt, valójában csak ott lehetünk jók, ahol szabadságot, mozgást, sokrétűséget és sokszínűséget, egyéni kreativitást és kezdeményezést igényel a működés. A többi esetben csak követők lehetünk, alacsony hazai hozzáadott értékkel vagy gyarmati, függő szerkezettel.

A KETTŐSÉG ÉS ELLENTÉTEK NYELVE

A mozgást leíró szavak sokszor kettősek, a ragozó nyelv miatt egyenrangú ellentét-párok jöttek létre. Kilépünk és belépünk, kiderül és beborul, fellépünk és lelépünk - ezeknél a ragok ráragadtak az igére, nem úgy, mint az angol nyelvben. Az egység után azonnal kettősség jön, ami egyben mellérendelést és változatosságot is jelez. Ez a kettősség bizony megjelenik abban, hogy hajlamunk van a legjobbnak vagy a legrosszabbnak lenni, éllovasok vagy sereghajtók között szerepelni. Ezt a kettősséget tükrözi az is, hogy bipoláris a lelki szerkezetünk: a nagy lelkesedést sokszor gyors lelohadás követi.

A CSALÁD, VEZETŐK, IDŐSEK TISZTELETÉNEK NYELVE

A magyar nyelv „ereszkedő" hangrendű. A mondatok elején, a szavaknál az első szótagon van a hangsúly. A hangsúly jelzi a döntő részt, ahogy neveinknél a család megelőzi az egyént, sok keleti nyelvhez hasonlóan. A nyelv kettőssége azt is jelenti, hogy egyszerre erősek egyéni hajlamaink és a családi közösség megbecsülése. Valójában a család gyarapodása áll a magyar értékrend középpontjában.

Hasonlóan erős az idősek megbecsülése, sőt a vezetők tiszteletének a hajlama. Ez is a nyelvi kettőségből jön, mert az erős, de szétaprózott egyéni érdekeket össze kell hangolni. Ha hiányzik a belső családi, közösségi vagy nemzeti összehangolás, akkor egy külső érdek teszi ezt, elvonva a szabadságot és a fejlődési lehetőségeket. Az összehangolást pedig legjobban az összetartozás érzése alapozhatja meg. Találó Lovászy László állítása, mely szerint „Megérkezett a jövő, amely mindvégig itt volt velünk", mert a múltból örökölt nyelvünkben valóban benne rejtőzik jövőnk, sőt az emberiség közös jövője is.

Kapcsolódó írásaink