Gazdaság

Gazdabarát agrárpolitika

A vidék természetes gazdasági ereje az agrárium és az élelmiszer-előállítás, a kormány az ebben rejlő lehetőséget kívánja kiaknázni – mondta Feldman Zsolt államtitkár

Nem hozott könnyű időszakot a 2004-es uniós csatlakozás a magyar agrárium számára, nem véletlen, hogy mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar teljesítménye csökkent 2004 és 2010 között, teret és súlyt veszített a szektor. A kormányváltás után azonban a tudatos agrárpolitikával elértük az ágazat mai napig tartó folyamatos növekedését – emelte ki lapunknak Feldman Zsolt.

Gazdabarát agrárpolitika
A Közös Agrárpolitika leghangsúlyosabb célkitűzése a környezetvédelem
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika (KAP) egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a környezetvédelem és az éghajlat-politikai célok előmozdítása a mezőgazdaság területén, valamint az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás – nyilatkozta lapunknak Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Az Agrárminisztérium szakpolitikusa kiemelte: a magyar vidék természetes gazdasági ereje az agrárium, az élelmiszer-előállítás. A kormány az emelt összegű támogatásokkal az ebben rejlő lehetőséget kívánja kiaknázni.

Nem hozott könnyű időszakot a 2004-es uniós csatlakozás a magyar agrárium számára, nem véletlen, hogy mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar teljesítménye csökkent 2004 és 2010 között, teret és súlyt veszített a szektor. A 2010-es kormányváltás után azonban a tudatos és gazdabarát agrárpolitikával elértük az ágazat mai napig tartó folyamatos növekedését. Mintegy harminc százalékkal bővült a termelés, ami az ötödik legmagasabb növekedési ütem volt az elmúlt évtizedben az Európai Unióban (EU), csak a Balti-államok és Írország áll előttünk – emelte ki Feldman Zsolt.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy termelőink költséghatékonysága a negyedik legmagasabb mértékben nőtt ez idő alatt, a termelékenységünk növekedése pedig a kilencedik legnagyobb. Ez a teljesítmény tiszteletreméltó, ugyanakkor a nemzetközi piacokon való versenyben maradásunk csak akkor lehetséges, ha megteremtjük minden vállalkozás számára a 21. századi technológiai szint elérésének lehetőségét. Azt szeretnénk, hogy a vidéki gazdasági szereplők nyertesei legyenek a következő évtizednek, jól működő gazdaságokat, magasabb presztízst és jövedelmet jelentő munkahelyeket létrehozva – tette hozzá.

Az államtitkár felidézte: a szektor kibocsátása 2010–2020 között változatlan áron 29,4 százalékkal bővült, ami az ötödik legmagasabb növekedési ütem az EU-ban és meghaladja valamennyi visegrádi ország eredményét is, folyó áron 76,3 százalékkal növekedett, ami pedig a második legjobb eredmény az EU-ban. Az agrárium egy hektárra jutó, változatlan áron számolt bruttó hozzáadott értéke 2010–2020 között 52,9 százalékkal emelkedett, amely növekedés a kilencedik legmagasabb érték az EU-ban és jelentősen meghaladja a V4 országok átlagát is.

Több ezer hektár új, teljesen korszerű gyümölcsültetvény jöhet létre 2027-ig
Több ezer hektár új, teljesen korszerű gyümölcsültetvény jöhet létre 2027-ig
Fotó: MH/Purger Tamás

Több ezer hektár új, teljesen korszerű gyümölcsültetvény, a teljes élelmiszeripar modernizációja, a mezőgazdasági termelés precí­­ziós átállásának ösztönzése reális célkitűzések 2027-ig, hogy csak néhány gazdasági elemet ragadjak ki a programból – fogalmazott Feldman Zsolt. Mint mondta a magyar vidék természetes gazdasági ereje az agrárium, az élelmiszer-előállítás, és a kormány az ebben rejlő lehetőségeket kívánja kiaknázni.

Az uniós és az ehhez rendelt, a korábbinál háromszor nagyobb összegű nemzeti társfinanszírozás értékteremtő gazdasági aktivitást és munkalehetőséget jelent a vidéki térségekben, régiók­ban, ahol ez jelenti a legfontosabb kitörési pontot. A verseny a hazai termelők számára az elmúlt két évtizedben többek között a logisztikai és ellátási hálózatok jelentős fejlődése, valamint az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben, a fogyasztási igények fejlődésének gyorsasága miatt igen nehézzé vált.

Gazdáink a sertéstartásban a németekkel, az almatermesztésben a lengyelekkel, a gabonatermesztésben a fekete-tengeri régió országaival kerültek versenyhelyzetbe és itt csak nagyon komoly invesztíciók, technológiai fejlesztés és az ehhez szükséges tudás megszerzése révén lehet győztesként kikerülni. Ebben ad óriási, történelmi esélyt a kormány forrásbiztosítása a vidékfejlesztési támogatásokhoz.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az állattartó telepek fejlesztése pályázat keretében a baromfiágazatban 2,5 millió, a sertéságazatban 600 ezer, a szarvasmarha ágazatban negyvenezer férőhely korszerűsítését vagy létrejöttét várják a nyertes pályázatok révén. A kertészet korszerűsítése pályázat keretében mintegy egymillió hektár növényház és 70 ezer négyzetméter hűtőtér, manipuláló tér és egyéb kiszolgáló építmény építését várható. Ennek érdekében a felhívások keretösszegét összesen 280 milliárd forinttal megemelik.

Az alacsonyabb termelési költségeket, a nemzetközi piaci versenyben is helytálló gazdaság és 21. századi, magas állatjólét követelményeket kielégítő telepek létrejötte remélhető, ami versenyképes árszinten hazai alapanyaggal látja el a magyar élelmiszeripart. Az üvegházak, hűtőházak növelik a hazai zöldség előállítási és tárolási időszakát, amellyel kiváltható az import egy része, és jóval a betakarítás után is jó minőségű magyar termékek kerülhetnek a fogyasztókhoz – tette hozzá Feldman Zsolt.

A hazai ellátás növelésén túl természetesen komoly makrogazdasági előnyöket is várunk már a következő két év pályázatai révén megvalósuló beruházásoktól. Ilyen az agrárexport hét-nyolc százalékos növekedése, az állati eredetű élelmiszertermékek esetében minden szegmensben a száz százalék feletti önellátottsági szint megteremtése vagy éppen a gazdálkodók felkészülése a 2023-tól következő, környezeti fenntarthatóságot segítő új feltételek teljesítésére – tette hozzá az államtitkár.

„Erősítjük és bővítjük az élelmiszeripart!”

A következő időszakban bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart, növeljük a hozzáadott értéket, hogy még több jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön a polcokra – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca tegnapi közleménye szerint.


Az államtitkár emlékeztetett: az élelmiszeripar támogatottsága a 2014–2020-as időszakban elérte a 468 milliárd forintot, ez az összeg a következő hét évben a Vidékfejlesztési Programban jelentősen nő, és terveink szerint eléri a 750 milliárd forintot. Hozzátette: a magyar kormány stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart és ennek szellemében dolgozik tovább a jövőben is.
(ZD)

Nagy István: Megháromszorozódik a támogatás

Nagy István
Nagy István
Fotó: MH

Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok keretösszegét megötszörözte a kormány, így az érintettek ötvenmilliárd forint helyett 260 milliárd forintot kaphatnak – jelentette be tegnap Nagy István agrárminiszter Hajdúnánás-Kendereskertben, ahol a megye 51 nyertes gazdálkodójának átadta a támogatási szerződéseket.

Hangsúlyozta, hogy a támogatások megemelése meghatározó lesz a megújuló magyar agrárium jövője szempontjából. Mint fogalmazott, „nehéz időszakon vagyunk túl, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is sújtotta a Covid mellett a gazdaságot, ám az agrár- és élelmiszergazdaság nem állt le”.

November, december volt a pályázat beadási időszaka, és a magyar gazdák bizakodással döntöttek arról, hogyan fejlesszék az ágazatot, amely immár stratégiai ágazattá vált – jelentette ki. Nagy István kiemelte, háromszor annyi lesz az agrárium támogatása, mint az elmúlt hét évben. A technológiai fejlesztésekre odaítélt támogatás ötvenszázalékos intenzitású lesz.
(ZD)

Kapcsolódó írásaink