Gazdaság

Öt százalékos lehet az idei növekedés

Az idei növekedés 5 százalékos lehet, áprilisban a lezárásokkal érintett boltok a nyitásnak köszönhetően már a koronavírus előtti szintekre, a vendéglátás teljesítménye pedig afölé pattant vissza – nyilatkozta a Trend FM-nek Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerdán.

Öt százalékos lehet az idei növekedés
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója
Fotó: MH

Az első negyedévi GDP még gyengébben alakul, viszont áprilisban már erős gazdasági visszapattanást látunk, de a második negyedévében már kétszámjegyű, akár 10 százalék feletti, a harmadik és negyedik negyedévben 6-7 százalékos gazdasági növekedés várható, így az idei növekedés reményeim szerint 5 százalékos lehet – mondta a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.

A főtanácsadó kiemelte, hogy a lezárásokkal érintett boltok a nyitásnak köszönhetően már a koronavírus előtti szintekre, a vendéglátás teljesítménye pedig afölé pattant vissza, azaz itt a gyógyulás gyorsan megvalósult. A vendéglátóiparban látható, hogy a külföldi turisták nélkül számított forgalom a krízis előtti szintnél már 10 százalékkal magasabb. A szabadidő és szórakozás, valamint a külföldi turizmus ágazatokban 1-2 hónapon belül helyreállhat az aktivitás, mondta a tanácsadó, aki azt is kiemelte, hogy márciusban már 4,616 millió foglalkoztatott volt, ami megfelel a koronavírus-járvány előtti szintnek.

A gyors visszapattanás és a gazdasági helyreállás természetes következménye az infláció átmeneti növekedése, ami következő hónapokban 5 százalék körül alakul, és év végére 4 százalék alá csökkenhet, 2022. középén pedig 3 százalék körül alakulhat – mondta Nagy Márton, aki szerint figyelni kell a felfelé mutató inflációs kockázatokra, egyrészt az újraindult gazdaságban az egyes vállalkozások áremeléseinek hatására, másrészt a globális nyersanyagárak emelkedésére, tudatta az origo.hu.

A Gazdaság-Újraindítási Akcióterv részeként 2021-ben 6 ezer milliárd forint, ami a GDP 12 százaléka, 2022-ben pedig 7 ezer milliárd forint, a GDP 13 százaléka jut a családok, nyugdíjasok támogatására, a vállalkozások adócsökkentésére, a 25 év alatti fiatalok szja-mentességére, valamint a gazdaság hosszú távú fejlesztésére – emelte ki Nagy Márton.

Nem szabad a következő két évben a költségvetési hiányt gyorsan lefaragni, a költségvetésnek a gazdaság újraindítását kell szolgálnia, ami nemcsak a költségvetési hiány nagyságában, hanem annak szerkezetében is megjelenik.

A gazdaságfejlesztésre fordított források nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek, és így az államadósság könnyen kinőhető. A növekedés helyreállítása az egyensúlyt is helyreállítja. A gazdaságfejlesztés során kiemelt szerep jut az állami beruházásokra, és úgy kell elkölteni 1 forintot, hogy az több mint 1 forint összegű GDP-növekedést eredményezzen.

A gazdasági növekedés egészséges szerkezetű lesz, ha a beruházási ráta legalább 25 százalékos és ennek legalább a negyedét az állam adja.

Az állami beruházásoknál nagyon fontos, a megfelelő tervezés, végrehajtás, kivitelezés és visszamérés – hangsúlyozta a főtanácsadó.

A költségvetés gazdaságfejlesztésre költ, és ez a fejlesztés olyan strukturális változásokat hozhat, amivel az államadósság kinőhető - mondta Nagy Márton.

Kiemelte, hogy az Európai Unió Helyreállítási alapja két részből áll, egyrészt egy vissza nem térítendő támogatásból, ami a mi pénzünk, jár nekünk, másrészt egy opcionális, kötött felhasználási hitelből.

Hangsúlyozta, a kormány jól döntött, hogy jelenleg nem él az Európai Unió Helyreállítási Alapjának hitelrészével, mivel ennek felhasználása kötött, a piacról könnyen fel tudunk venni szabadfelhasználású hitelt.

Kitért arra is, hogy a kormány a következő hetekben fog dönteni a július 1-én lejáró hiteltörlesztési moratórium jövőjéről, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség közötti egyeztetések már elkezdődtek.

A moratóriumban vannak olyan ügyfelek, akik nem tudnak fizetni, ezért jogosan használják ezt az eszközt, ugyanakkor jelentős azon ügyfelek aránya, akik tudnának, de nem akarnak törleszteni, így valójában nincs szükségük erre az eszközre, csak kihasználják azt. Tehát a moratóriumnál érdemes olyan döntést hozni, amely a moral hazard jelenséget megszünteti – mondta Nagy Márton.

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint ma hitelbőség van a piacon. Több ezer milliárd forint halmozódott fel a bankrendszerben, és ezzel eddig nem tud mit tenni a pénzügyi szektorban - tette hozzá. A bankrendszerben arra kell készülni, hogy az újranyitással ezek a pénzek megmozdulhatnak. Még az idei év végén visszatérhet a magyar gazdaság a 2019 végén mért szintre, de a foglalkoztatottságot tekintve még hamarabb visszatérhetünk - zárta Nagy Márton.

Kapcsolódó írásaink