Gazdaság

Erősödik a szociális biztonság Magyarországon

A koronavírus-járvány, valamint az általa okozott gazdasági válság Európa-szerte komoly kihívás elé állította a nemzetállamok szociális ellátórendszereit. Az Alapjogokért Központ a 2006 és 2019 közötti időszakban vizsgálta meg a társadalom ellenállóképességének erősödését egy akut válsággal szemben: amíg 2006 után egy legyengített, addig 2019 év végén egy folyamatosan erősödő helyzetben lévő társadalmat ért el egy válság negatív tünetegyüttese. Kijelenthető tehát, hogy Magyarországot és a magyar társadalmat kedvező időszakban, a szociális biztonsági háló 2012 óta tartó erősödésnek idején tette próbára a járványhelyzet és a gazdasági dekonjunktúra.

Erősödik a szociális biztonság Magyarországon
A mélyszegénységben élő gyermekek aránya 70 százalékkal csökkent (képünk illusztráció)
Fotó: Hegedüs Róbert

Az Alapjogokért Központ elemzése rámutat: a magyar társadalom szociális biztonságát leíró statisztikai adatok 2012 óta folyamatosan javulnak: jelentősen, 27 százalékról 8 százalékra csökkent a mélyszegénységben élők aránya. Kedvező adat az is, hogy míg 2010-ben a magyar lakosság háromnegyede (74 százalék) nem tudta volna egy váratlan anyagi kiadásának fedezetét biztosítani, addig ez az arány 2019-re 36 százalékra csökkent. A nyugdíjasokat fenyegető súlyos anyagi deprivációban élők aránya is csökkent: 2006-ban 20, 2019 év végén 6.5 százalékuk élt súlyos anyagi nélkülözésben. Ráadásul nemcsak az idős, hanem a gyermekkorban élők szociális biztonsága is erősödött. Míg 2006 és 2012 között 23.5 százalékról 35.6 százalékra emelkedett, addig 2013 és 2019 között 11 százalékra mérséklődött a súlyos anyagi deprivációban élő gyermekek aránya.

Sikerült megfékezni, majd csökkenteni a mélyszegénységben élők arányát

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az EUROSTAT mérései szerint 2006-ban a magyar lakosság közel 20 százaléka mélyszegénységben élt, amely arány – a 2008- as világgazdasági válság következményeként - 2012-re 27 százalékra emelkedett. 2013-tól kezdve azonban pozitív fordulat következett: a gazdasági fellendülésnek és a kormány szociális hálót erősítő intézkedéseinek köszönhetően folyamatos és jelentős mértékű volt a csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányát illetően. 2019-re a Magyarországon élők alig 8 százaléka élt súlyos szegénységi körülmények között.

Mindez azt jelenti, hogy míg 2006-ban minden 5. honfitársunk élt mélyszegénységben, addig 2019-ben – 12 százalékpontos csökkenés után – már csak minden 10. magyart érintett a mélyszegénység. A szegénységre vonatkozó indikátorok részletes elemzése azt is mutatja, hogy 2010-ben a magyarok kicsivel több mint 74 százaléka (több mint 7 millió fő) nem tudta volna egy váratlan kiadását fedezni. 2019-re az ő arányuk 36 százalékra csökkent, vagyis megfeleződött.

Míg 2010-ben 2,8 millió ember nem tudott anyagi okokból hetente legalább két alkalommal húst fogyasztani, addig 2019-re ebben az élethelyzetben jóval kevesebb, körülbelül 1,2 millió ember 2 élt. Tehát a szegénység veszélyének leginkább kitett, legsérülékenyebb társadalmi csoportok - a nyugdíjasok és a gyermekek - körében is hatalmas csökkenést mutat a mélyszegénységben élők aránya az elmúlt tíz év horizontján vizsgálva.

Kevesebb nyugdíjas szembesül anyagi problémákkal

Magyarországon 2006-hoz képest 2019 év végére 13,5 százalékponttal, 20 százalékról 6,5 százalékra csökkent a súlyos anyagi deprivációban, nélkülözésben élő nyugdíjasok aránya. A nyugdíjasok helyzetének szignifikáns javulásában három tényező játszott kiemelkedő szerepet 2012 óta: több időskorú tud már váratlan kiadásokat is fedezni, fogyasztani kétnaponta hús- vagy halárut, valamint a lakások fűthetősége tekintetében is fejlődés indult el.

Míg 2006 és 2014 között egy váratlanul felmerülő kiadást a nyugdíjasok 64-70 százaléka nem tudott megoldani, addig az elmúlt években e mutató lényegében megfeleződött, 2019-re 33 százalékra csökkent az ebbe a körbe tartozó nyugdíjasok aránya.

A második, határozott életszínvonal-emelkedés a legalább kétnaponta történő húsétel fogyasztás lehetősége kapcsán figyelhető meg. Míg 2006-ban a nyugdíjasok 30 százalékának nem adatott meg a minimum kétnaponta való hús vagy hal fogyasztás lehetősége, 2019-ben ez az arány 14,5 százalékra csökkent.

A harmadik jelentősen javuló mutató a lakás megfelelő melegen tartásának lehetőségét vizsgálja. 2006-ban a nyugdíjasok 13 százaléka nem tudta megfelelően fűteni a lakását, míg a fűtési problémákkal érintett nyugdíjasok aránya 2019-re 3 százalék körülire csökkent.

A mélyszegénységben élő gyermekek aránya 70 százalékkal csökkent

2010 óta Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység az Európai Unióban. 2006-ban a gyermekek 23.5 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, majd ez az arány 2012-re 35.6 százalékra emelkedett. 2013- tól kezdődően ez a trend megváltozott, és azóta folyamatosan csökken a mélyszegénységben élő gyermekek aránya.

2019-ben 11 százalékuk tartozott a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, ami azt jelenti, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek aránya 70 százalékkal csökkent az Orbán Viktor vezette kormányok időszaka alatt. Bár természetesen egyetlen éhes száj is éppen eggyel több, mint amennyinek lennie kellene, mégis kijelenthető, hogy ma jóval kevesebb a nélkülöző gyermek Magyarországon, mint 2010 előtt volt.