Gazdaság

Az újraindítás költségvetése

Uniós szinten növekvő adósságráta várható, ezzel szemben a magyar hiányszint a következő években is csökkenni fog, ennek mértékét ugyanakkor fokozatosan célszerű mérsékelni

A Költségvetési Tanács véleményét kézhez kapva, a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot május 4-én nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek. Jövőre a kormány továbbra is csökkenő magyar adósságrátával számol, amelyet az idei évhez képest tovább mérséklődő költségvetési hiány is támogat.

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő előirányzatok össz­hangban vannak a tervezett mak­rogazdasági folyamatokkal, és a kiadások is tükrözik, hogy a költségvetés célja a magyar gazdaság újraindítása – írta tegnap a Pénzügyminisztérium. A tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenése tartós marad, ugyanakkor a várhatóan gyors gazdasági helyreállás a tervezettnél kisebb mértékű hiánycélt is lehetővé tehet.

A költségvetési politika kiemelten fontosnak tartja a költségvetés stabilitását, a hiányszint és az államadósság-ráta ennek megfelelően továbbra is az uniós átlag alatt marad és a járvány legyőzésével ismét csökkenő pályára áll. A hiány mérséklését ugyanakkor fokozatosan célszerű végrehajtani annak érdekében, hogy a költségvetés a gazdaság újraindításához, a családok, a vállalkozások és a beruházások támogatásához szükséges forrásokat továbbra is maradéktalanul biztosítani tudja – hangsúlyozza a PM.

A kormány az elmúlt években kiemelten fontosnak tartotta a költségvetés stabilitását, az államadósság csökkentését. Ennek köszönhető, hogy a koronavírus- járvány előtti években rendre a GDP 3 százaléka alatt maradt a költségvetés hiánya, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az államadósság rátája pedig a 2010-es 80 százalék feletti szintről 2019 végére a GDP 65,5 százalékára csökkent.

A koronavírus-járvány ugyanakkor új helyzetet teremtett: a legfontosabb feladattá az emberi életek védelme és a munkahelyek megőrzése vált, ezen célok elérése érdekében pedig szükségszerű volt a korábbi évekhez képest magasabb hiányszint és átmenetileg növekvő adósságráta elfogadása. Ahogyan a tanács is rögzítette: a három százalékot meghaladó államháztartási hiányt az európai uniós szabályok lehetővé teszik, ugyanis az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása várhatóan 2022-ben is érvényben marad.

Mindezzel együtt a magyar hiány- és államadósságszint európai mércével nézve is kedvezőbb az átlagnál. Az unió tagállamainak saját előrejelzései alapján 2021-ben a tagállamok átlagos hiánya a GDP 7,8 százaléka – vagyis magasabb, mint a magyar hiánycél. Idén év végére az uniós tagállamok átlagos várható adósságrátája pedig a GDP 95,1 százaléka lehet – vagyis magasabb, mint a 79,9 százalékos magyar adat.

Jövőre a kormány továbbra is csökkenő magyar adósságrátával számol, amelyet az idei évhez képest tovább mérséklődő költségvetési hiány is támogat. Ezzel szemben uniós szinten növekvő adósságráta várható. A magyar adósságráta a következő években is csökkenni fog, a hiányszint mértékét ugyanakkor fokozatosan célszerű mérsékelni, annak érdekében, hogy a költségvetési politika a gazdaság újraindítását minél nagyobb mértékben támogatni tudja. A Költségvetési Tanács véleményét kézhez kapva, a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot május 4-én nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek – közölte a Pénzügyminisztérium.

Országgyűlési határozat
 

Jövedelemadó-mentességet kapnak a huszonöt év alattiak, az első házasoknak is jár a kedvezmény


A jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet élveznek a huszonöt év alatti munkavállalók a bruttó átlagkereset szintjéig – határozott tegnap az Országgyűlés. Az erről rendelkező törvényt 166 igen szavazattal, egy ellenvoks mellett fogadta el a parlament. Az intézkedés költségvetési vonzata 130–150 milliárd forint évente.

A jogszabály biztosítja, hogy aki a kedvezmény mellett családi adókedvezményre is jogosult, az ezt járulékkedvezményként veheti igénybe. Lehetőség lesz az első házasoknak járó adókedvezmény igénybevételére is azoknak, akik huszonöt éves koruk betöltése előtt kötnek házasságot, ők azután érvényesíthetik, ha betöltötték a huszonötödik évüket.
(MOA)

Kapcsolódó írásaink