Gazdaság

Kedvező tendenciák indultak a magyar munkaerőpiacon

A magyar munkaerőpiacon kedvező tendenciák indultak - hangsúlyozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusi munkaerőpiaci adatait kommentálva.

Kedvező tendenciák indultak a magyar munkaerőpiacon
A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15-64 évesek körében (képünk illusztráció)
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Hangsúlyozta, növekvő tendenciát mutat a foglalkoztatottak számának alakulása, Magyarországon 4 millió 616 ezer munkavállaló van, több mint 66 ezer fővel dolgoznak többen az előző hónaphoz képest.

Kifejtette, ebben van minimális szezonális hatás, de jelentős átjárás tapasztalható az ágazatok között. Az egyes ágazatokból elbocsátott munkavállalókat más ágazatok foglalkoztatni tudják, ezt támasztja alá a növekvő tendenciát mutató 72,5 százalékos foglalkoztatotti ráta, és a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkenése.

Az ITM államtitkára kiemelte, hogy a regisztrált álláskeresők számának folyamatos csökkenése is a kedvező munkaerőpiaci tendenciát mutatja, az országban mintegy 284 ezer regisztrált álláskereső van.

Megemlítette, hogy külföldről mintegy 40 ezer munkavállaló tért vissza Magyarországra.

Bodó Sándor kitért arra, hogy a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, mivel a versenyszféra fel tudja szívni a most munka nélkül maradtakat.

Az államtitkár rámutatott arra, hogy az otthoni munkavégzés aránya 15,4 százalék, ami közelíti a múlt év májusi maximumot jelentő 16,7 százalékot. A távmunka jelentős segítség abban, hogy a foglalkoztatási adatok kedvezőek, a távmunkában foglalkoztatottak nem maradtak munka nélkül a nehéz helyzetben, hanem otthonról tudnak dolgozni.

„Látszik a fény az alagút végén” - fogalmazott Bodó Sándor. Utalt arra, hogy vannak olyan ágazatok - turizmus, vendéglátás -, ahol még mindig jelentős foglalkoztatási gond van. Ugyanakkor látszanak már olyan ágazatok is, amelyek munkaerőt tudnak felvenni. Példaként említette a műszaki tevékenységet, az infokommunikációt, az építőipart, a pénzügyi tevékenységet és a szolgáltató szektor bizonyos részét.

Nemzetközi összehasonlításban, az európai országok között a magyar foglalkoztatás a 13., a munkanélküliség ráta az 5. legjobb - mondta Bodó Sándor.

Nőtt a foglalkoztatottak száma

Márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 616 ezer volt, ami 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál, és 66 ezerrel az előző havinál - közölte a KSH.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 72,5 százalékos volt, ami a februári értéknél 0,7 százalékponttal, míg a tavaly márciusinál 1,2 százalékponttal magasabb.

Az év első három hónapjában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 568 ezer volt, 39 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. A 15-64 éves korosztályban 4 millió 476 ezer volt a foglalkoztatottak száma 51 ezerrel kevesebb, mint egy éve. A foglalkoztatási ráta 0,1 százalékponttal csökkent 71,8 százalékosra. A foglalkoztatás csökkenéséből 39 ezerrel nőtt munkanélküliek száma és 12 ezerrel csökkent a gazdaságilag aktív népesség létszáma, míg a gazdaságilag inaktívak száma 51 ezerrel esett vissza a korosztály létszámának 62 ezres csökkenését is tekintetbe véve. A KSH által számított munkaerőtartalék 97 ezerrel nőtt és megközelítette a 428 ezret.

A belföldi  elsődleges munkaerőpiacon 16 ezerrel, 0,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.  A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében 39 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak száma pedig 17 ezerrel esett vissza.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 26,9 százalékosra csökkent a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. Az legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek körében a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 85,6 százalékosra  mérséklődött, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 7 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 61,2 százalékosra emelkedett.

A férfi foglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, mérséklődött, míg a foglalkoztatási rátájuk - demográfiai okból - 0,4 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A női foglalkoztatottak létszáma 43 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 66,3 százalékra csökkent.

A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15-64 évesek körében, ahol a ráta értéke 76,0 százalékos volt, míg a legalacsonyabb érték Észak-Magyarországot és  Dél-Dunántúlt jellemezte, egyaránt 66,2 százalékos értékekkel. Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb csökkenés. Nyugat-Dunántúlon történt, ahol a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal csökkent.


Márciusban 4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta

Márciusban a munkanélküliek száma 194 ezer volt, 25 ezerrel több, mint egy évvel korábban, viszont 19 ezerrel kevesebb a februárinál. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra emelkedett, az előző havihoz képest 0,4 százalékponttal  csökkent - jelentette a KSH.

A 2021. január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer volt, 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 0,9 százalékponttal meghaladta a tavalyi első negyedévit.

A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2,4 százalékponttal, 13,6 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra, az 55-74 éveseké 1,1 százalékponttal, 3,3 százalékra emelkedett.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 14 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt, míg a munkanélküli nők száma 28 ezerrel, munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 4,9 százalékosra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 26,4 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 7,3 százalék. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúl kivételével minden régióban nőtt a ráta értéke, a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékponttal Dél-Alföldön. Jelentősen, egyaránt 1,4 százalékponttal növekedett a munkanélküliség szintje Pest régióban (3,8 százalék) és Észak-Magyarországon (5,7 százalék). A munkanélküliség Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,3, illetve 2,4 százalék).

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint márciusban 303 631 álláskeresőt tartottak nyilván, a januári 8000-es és a februári 3500-as emelkedés után már csak 1400-zal nőtt, az előző havihoz mérve. Idén áprilisban csökkent először a regisztrált álláskeresők száma csaknem 16 ezerrel és ezzel majdnem 3 ezerrel süllyedt a múlt év végi szint alá és 88 ezer 500-zal csökkent a tavaly júniusi csúcsponthoz képest.

Kapcsolódó írásaink