A drasztikus takarmányár miatt nő a csirkehús ára

– Milyen hatással volt a koronavírus-járvány megjelenése az ágazatra?

– Tavaly három csapás érte az állattenyésztést, azon belül a baromfiágazatot. Az első a koronavírus okozta gazdasági hatás, a második a madárinfluenza, majd harmadikként az egekbe szökő takarmányárak. Az első két esemény már­cius közepén kezdődött. A pandémia kapcsán azt mondhatjuk, hogy a veszélyhelyzet bejelentése egy nagyjából kéthetes, pánikszerű felvásárlást eredményezett. Mindenki tele­pakolta a hűtőszekrényét, a boltokban mindent felvásároltak. Egyes termékek elfogytak.

Ez rövid távon pozitív hatásnak nevezhető ugyan, de azt követően hónapokig jelentős relatív túltermeléssel és annak káros gazdasági következményeivel szembesültünk. A vendéglátó (HORECA) szektor bezárt, és nem jöttek a rendelések. csak becsülni lehet, hogy ágazati szinten 20-25 százalékkal csökkent a kereslet, de voltak olyan termékek – mint a hízott máj, pulykamell –, ahol 50-70 százalékos keresletcsökkenést tapasztaltunk. A keresletcsökkenésnek árletörő hatása volt, ezzel párhuzamosan a raktárkészletek gyorsan nőttek, ami részben likviditási problémákat okozott, részben pedig a hűtőházi kapacitások is végesek.

Megjegyzendő, hogy az állati termékpályák rendkívüli módon hasonlítanak egy nagy lendkerékhez. Egy hirtelen beütő piaci krach esetén nincs mód azokat egy gombnyomásra megállítani, csak lassan lehet fékezni a termelést. A nyári, nyár végi időszakban némileg javult a helyzet. Ezt követően is gyengélkedett az ágazat, hiszen párhuzamos második csapásként az alföldi megyékben megjelent a madárinfluenza, amely részben nagy méretű állománycsökkenést okozott, de az exportkorlátozások miatt szinte minden nagy integrációnál súlyos veszteséget okozott, ráadásul ezek közül több nem is volt érintett a mostani járványból.

Mindemellett az afrikai sertéspestis németországi megjelenése sem könnyítette meg a helyzetet, hiszen a párhuzamos termékpályák ár- és értékesítési viszonyai közvetett módon a baromfiágazatra is hatnak. Az ágazat jövőképe nagymértékben múlik a járványvédelmi szint emelésén és ezzel párhuzamosan a madárinfluenza megjelenésének kockázatcsökkentésén, valamint a HORECA újraindulásának/újraindításának sebességén.

– A madárinfluenza mekkora károkat okozott? Jelenleg mik az érintett területek?

– A madárinfluenza miatt 2020-ban 4,8 millió állatot kellett kiirtani, amelynek 70-75 százaléka volt vízi szárnyas. Ezek az ágazatok szenvedték el a legnagyobb veszteséget, de a tavalyi járvány súlyos veszteségeket okozott a tojótyúkállományok tekintetében is. Ebben az évben Euró­pa-szerte több száz kitörés volt, hazánkban néhány eset volt. Komáromban, Ács településen regisztrálták idén a pulykaállományban elsőként a vírust, majd Bács-Kiskun megye – Kerekegyháza – következett, itt tojótyúkokban talált járványos megbetegedést a szakhatóság.

Bár ezen járványokat sikerült a szakhatóságoknak felszámolni és a járvány továbbterjedését megállítani, sajnos nemrégiben újabb esetet regisztrált az állategészségügyi hatóság Nádudvaron, pulyka-tenyészállományban. A múlt évben 15-16 milliárd forint volt a közvetlen (állatértékből adódó) kár, de a teljes veszteség a közvetett károkkal (exportkorlátozások, telepi üresen állás) együttesen becsülhetően meghaladta a húszmilliárd forintot. Az idei kárértékekről még nem kaptunk tájékoztatást.

– Az élelmiszer-ellátásra hogyan hat ki a madárinfluenza?

– Hazánk baromfihúsból nemcsak önellátó, de jelentős exportot is lebonyolít (exportértékben az agráriumban második-harmadik helyen áll). Így nyugodtan állíthatjuk, hogy a rendkívüli körülmények ellenére sem áll fenn olyan veszély, hogy fizikálisan ne lenne elérhető baromfihús a boltokban. A korábban említett drasztikus takarmányár-változás ugyanakkor arányosan befolyásolhatja (emelheti) a baromifitermékek átadói – és ezzel párhuzamosan vélhetőleg fogyasztói – árait.

– A tavaly indult baromfi- és tojásfogyasztás-ösztönző kampány milyen eredményekkel zárult?

– Bár nincsenek naprakész statisztikáink, de biztosan állíthatom, hogy a hazai baromfihús étkezési fogyasztására jótékonyan hatott a kampány. A baromfis társadalom bízik abban, hogy hasonló kampányokra a jövőben is sor kerülhet, ezzel tovább nőhet a hazai lakosság körében az ágazati termékek fogyasztása.

– Az április 15-én lezárult baromfiágazati állatjóléti támogatásra kik voltak jogosultak, és hányan vették igénybe?

– Az állatjóléti támogatásra azon magyarországi termelők voltak jogosultak, akik teljesítették a rendeletben meghatározott „többlet” állatjóléti követelményeket. A rendelet meghatároz a telepítéshez és vágáshoz kapcsolódó jogcímeket, amelyeket az Európai Unió világszinten is a legkomolyabb standardokat teljesítő előírásain túlmenően kell teljesíteniük a hazai baromfitermelőknek.

Számításaink szerint – a BTT-tagi regisztrációját alapul véve – mintegy 2500 tagunk igényelhette/jelentkezett be az április 15-i határidejű támogatásba, amelynek révén negyedévenkénti kérelembenyújtás mellett kerül kifizetésre a jogosultaknak. 2020-ban a Baromfi Termék Tanács olyan informatikai fejlesztéseket kezdett meg, aminek eredményeképpen idén digitális alapokra helyezhette a tagsági regisztrációját, nyilvántartását. Mivel a szakmai szervezet tagsága a hazai tenyésztés, termelés, vágás-feldolgozás mintegy 95 százalékát adja, így hiteles, valós digitális adatokkal fog rendelkezni, az állati termékpályákon elsőként.

Ez nemcsak adminisztratív előnyökkel jár, de olyan, régen várt szakmai információhoz is juttatja a szervezetet, mint például a baromfitartó telepek mérete, elhelyezkedése akár faji, hasznosítási bontásban is. Az adatbázisból nyerhető adatok segíthetik a szakhatóságok járványok elleni küzdelmét, de jól használhatók lesznek szakmapolitikai célok (fejlesztések, támogatások) megvalósításához is.