Gazdaság
Tízszereződött a naperőművek beépített kapacitása
A megújuló villamosenergia-termelést ösztönző legutóbbi METÁR-tender támogatott beruházásai segítségével tovább bővülhet a környezetbarát fotovoltaikus erőmű-kapacitás
A Nemzeti Energiastratégia egyik kiemelt célja, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnénk elérni a karbonsemlegességet. A klímavédelmi akcióterv céljai között szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re kétszázezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie.
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke azt mondta, Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 MW-ról 2020. szeptember végére 640 MW-ra növekedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett.
A Hivatal 2020. szeptember végén 79 681 darab háztartási kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek – ismertette a számokat a MEKH elnöke.
Horváth Péter János rámutatott, hogy a növekedési tendencia még erősebb volt háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-tal szemben ma 1208 MW-tal számolhatunk. A MEKH elnöke kiemelte, hogy a háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020 szeptember végére több mint tízszeresére növekedett, 153 MW-ról 1848 MW-ra.
Mint mondta, a lendületes növekedés a jövőben sem áll meg. A megújuló villamosenergia-termelést ösztönző legutóbbi METÁR-tender támogatott beruházásai segítségével tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás, és évente újabb 343 GWh villamosenergiát állíthatunk elő megújuló forrásból. Ez évente 160 ezer háztartás teljes villamosenergia-igényét tudja fedezni.
A MEKH elnöke emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energiastratégia adatai szerint a kormány az energiahatékonyság, mint legfőbb célterület mellett az ipari energiahatékonyságot és az elektromos közlekedés térnyerését is kiemelten támogatta. Az operatív programok forráskeretéből a 2014–2020-as időszakban energiahatékonysági beruházásokra és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére több mint 600 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és csaknem 175 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitel állt rendelkezésre – tette hozzá Horváth Péter János. Az elnök felidézte, hogy 2012–2016 között a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében csaknem 215 milliárd forint működési támogatásban részesültek a zöldenergia-termelők. 2017. január 1-jétől a KÁT-rendszert a METÁR-rendszer váltotta, ahol a Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint 2026-ig a kiosztható maximális éves új támogatástartalom 45 milliárd forint – mondta a Hivatal elnöke.
Horváth Péter János kifejtette, hogy a megújulók lendületes térnyerése a szabályozói oldalt is kihívások elé állítja, hiszen a naperőművek termelését biztonságosan kell integrálni a meglévő hálózatba. Az ellátásbiztonság érdekében továbbra sem nélkülözhetők a hagyományos technológiák, és ügyelnünk kell a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások reális összhangjának kiépítésére és fenntartására – tette hozzá a MEKH elnöke.
A MEKH támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának a növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását. Mint mondta, a Nemzeti Energia- és Klímaterv célkitűzéseinek megvalósításához a fogyasztóknak is törekedniük kell a hatékony energiafogyasztásra és az energiamegtakarításra, hiszen a legtisztább energia a fel nem használt energia.
Köszönet az energetikai dolgozóknak
„A folyamatos energia- és közműszolgáltatásokra, az ellátás biztonságára ezekben a nehéz időkben talán nagyobb szükségünk van, mint valaha. Az erőművekben, a távfűtőművekben, a víz- és csatornaszolgáltatóknál, a hulladékgyűjtő és az energiahordozókat szállító, tároló és elosztó cégeknél szakemberek ezrei dolgoznak azért, hogy az ország működését garantáló alapszolgáltatások a nap 24 órájában elérhetőek legyenek otthonainkban, közintézményeinkben, ipari létesítményeinkben és kórházainkban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökeként köszönöm az energetikai és közműszektorban dolgozó szakemberek áldozatos munkáját és kitartását” – mondta Horváth Péter János.
(MOA)
Gyors ütemű fejlődés a megújulók terén
Tóth Tamás, a MEKH elnökhelyettese a Trend FM egyik műsorában arról beszélt, a megújuló energiaforrások területén hazánkban gyors ütemű fejlődés látható, hiszen az összes napelem-kapacitás mára elérte a 2000 MW-ot, és szinte az egész országban folyamatosan épülnek az új naperőművek. A lendületes növekedés az ilyen villamosenergia-termelés (METÁR) támogatásában is megmutatkozik.
Már az első aukció is jelentős áresést hozott, ekkor még maximum 20 megawattos erőművekre lehetett pályázni. A második tenderen már 50 megawatt volt a felső korlát. Az elnökhelyettes elmondta, a METÁR-tenderen a legtöbb pályázó a piacon elérhető villamosenergia-árhoz hasonló árat kínált. A fenntartható zöldáramtermelés a fogyasztók terhelése nélkül is megvalósítható, vagyis a megújuló tenderrendszer költséghatékony – mutatott rá Tóth Tamás.
A MEKH elnökhelyettese az interjúban kitért arra is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a közintézmények is egyre gyakrabban telepítenek naperőműveket, és ma már 65 ezer lakossági felhasználó üzemeltet kis méretű naperőművet. A Nemzeti Energiastratégia célja legalább kétszázezer lakossági napelemes rendszer elérése. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 2023 decemberében megszűnő szaldóelszámolás biztosan változást fog hozni, ugyanakkor kormányzati cél, hogy beruházási támogatások segítségével tovább ösztönözzék a háztartási naperőművek létesítését.
Tóth Tamás szerint az energiaközösségek megalakulása is segítheti a háztartási méretű áramtermelés további terjedését, és lehetővé teszi, hogy a társasházak vagy a panellakások tetőfelületeire is napelem-panelek kerülhessenek.
(MOA)
Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült
