Gazdaság

Elmaradhat az árrobbanás az albérletpiacon

Az otthonteremtési támogatások kibővítése jelentősen megkönnyítette az ingatlanvásárlás feltételeit, és a saját tulajon megszerzésének kedvez

Az ingatlanbérleti díjak csaknem féléves zuhanás után stabilizálódtak, de messze elmaradnak a koronavírus-járvány előtti csúcstól. A bérleti piacot változó mértékben érintették az elmúlt év történései, az adatok alapján elindult a konszolidáció, de a jövő még számos kérdést tartogat.

Elmaradhat az árrobbanás az albérletpiacon
Tavaly óta gyakorlatilag megszűnt az Airbnb, bevezették a távoktatást, eltűntek a külföldi munkavállalók
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A jelenleg alacsony bérleti díjak a koronavírus-járvány enyhülésével előreláthatólag ismét emelkedni fognak. Nyárig jelentős eltérésre még nem számíthatunk, de jövő tavaszra a szakértők már hét-nyolc százalékos növekedést prognosztizálnak, a korábbi magas szint elérése – legalábbis Budapesten – azonban egyelőre nem valószínű – derült ki az OTP Ingatlanpont szakértőinek elemzéséből.

Mint írták, a  Központi Statisztikai Hivatal-Ingatlan.com lakbérindex adatai alapján a lakásbérleti díjak féléves mélyrepülése mindenesetre februárra megállt, országosan 1,1 százalékos, a fővárosban pedig 0,8 százalékos növekedést mértek 2021 januárjához képest. Az albérletpiac csúcsidőszakához, 2020. januárhoz viszonyítva a ugyanakkor Budapesten elérte a 16 százalékot, míg a többi régióban négy százalék alatt maradt.

„A tavalyi évben a koronavírus-járvány megjelenése olyan változásokat hozott – Airbnb megszűnése, a távoktatás bevezetése, a külföldi munkavállalók eltűnése –, amelyek következtében mindenki a bérleti díjak egyértelmű és beláthatatlan ideig tartó csökkenését várta. Ezzel szemben az év közbeni hektikus mozgást követően váratlanul gyorsan értük el a mélypontot a 2021-es év fordulóján” – írta az elemzésben Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A járvány előtt a magyarországi ingatlanbérleti díjak a jövedelmekhez képest európai szinten is kiemelten magasnak számítottak. Szintén a járvány hatásának tudható be az, hogy az otthonuktól nagy távolságban dolgozók, ha tehették, a home office elterjedésével berendezkedtek a huzamosabb idejű otthoni munkavégzésre, így a bérelhető ingatlanok iránti kereslet a részükről feltehetően lecsökkent, és a lakásbérletet felváltotta az alkalmankénti ingázás az otthon és a munkahely között. Ugyanígy látványosan visszaesett a hazánkban dolgozó, itt rövidebb-hosszabb ideig lakást bérlő külföldi munkavállalók száma is.

A bérleti piacon jelentős számban képviseltetik magukat a felsőoktatásban tanuló diákok, akik a távoktatás bevezetésével szintén eltűntek a keresleti oldalról. A turizmus megszűnésével az Airbnb céljára hasznosított ingatlanok iránti kereslet is a minimálisra csökkent.

Az otthonteremtési támogatások megjelenése megkönnyítette az ingatlanvásárlás feltételeit, ami szintén a bérleti piacról terelheti az érdeklődőket az ingatlanvásárlás irányába. Összefoglalva, a hazai bérleti piac eleve magas árszínvonala és a kereslet csökkenése miatt nem valószínűsíthető, hogy rövid távon jelentős áremelkedés következne be az ingatlanbérleti piacon, noha nagy valószínűséggel emelkedő tendencia várható.

A koronavírus-járvány enyhülése és a szeptemberben induló tanév ugyanakkor új lökést adhat a bérleti piacnak, főleg akkor, ha visszatér a korábban megszokott oktatási rend. További változást okozhat, hogy a kínálat növekedésével és a kereslet csökkenésével a kisebb méretű, egy-két személy számára megfelelő bérlemények megfizethetőbbé és ezáltal népszerűbbé válhatnak a hallgatók körében.

Kapcsolódó írásaink