Gazdaság
Egyre kedvezőbb a felsőoktatási képzés és a munkaerőpiac összhangja
Mi a jövőben is azért dolgozunk, hogy a felsőfokú oktatás versenyképessége, hatékonysága tovább erősödjön, ez ugyanis alapvető nemzetgazdasági érdek – mondta Németh Erzsébet

– Milyen kutatások alapján végezték el az elemzést?
– Az elemzés elkészítésekor az ág-azati stratégiai dokumentumok mellett a szabályozási környezet lényeges elemeit, a téma szempontjából releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat, valamint a témában készült nyilvános elemzéseket, kutatásokat, publikált adatokat használtuk fel. Emellett az ÁSZ felsőoktatási intézményeket érintő ellenőrzéseinek, elemzéseinek megállapításaira is építettünk.
Elemzésünkben összegeztük a felsőoktatási rendszer teljesítményének értékeléshez kapcsolódó 2012-től napjainkig rendelkezésre álló publikált táblázatokat, statisztikai adatokat, kutatási jelentéseket. Áttekintettük az Oktatási Hivatal által működtetett felsőoktatási felvételi adatbázis kimutatásait, a Felsőoktatási Információs Rendszerben közölt táblázatokat, a Diplomás Pályakövető Rendszerben elérhető adatokat, valamint a Felsőoktatási Elemzési Jelentésekben publikált kutatások eredményeit és az Eurostudent kutatási adatokat is.
– Mely területeken nőtt, vagy csökkent a diplomások száma?
– Az adatokat összegezve azt találtuk, hogy az elemzésben érintett tíz tudományterület közül 2019-re négy képzési szakterületen emelkedett a diplomát szerzett fiatalok aránya: a műszaki pályákon, a mezőgazdasági-, az informatikai szakokon, valamint a pedagógusképzésben. A bázisidőszakhoz képest a legjelentősebben a műszaki diplomások aránya emelkedett.
A végzettek között 2019-ben minden hatodik diplomás műszaki szakember, mérnök volt, 2012-ben a diplomásoknak csak tizede rendelkezett műszaki végzettséggel. Emellett kollégáink rámutattak, hogy az egészségügyi-, államtudományi- és a természettudományi diplomát szerzett fiatalok aránya az összes diplomás között stagnált, három képzési főirányon: a gazdasági-, társadalomtudományi-, valamint a bölcsész pályákon pedig csökkent a végzettek aránya. A bázisidőszakhoz képest a közgazdasági pályákon végzettek aránya számottevő csökkenést mutatott.
Ehhez kapcsolódóan azt mondjuk, hogy azon időszak alatt a képzési szerkezetben történt változások megfeleltek a stratégiában foglaltaknak és a munkaerőpiac szükségleteinek: a műszaki informatikai képzési irányokon végzettek aránya számottevően emelkedett, a közgazdasági, bölcsész-, társadalomtudományi pályák súlya pedig a frissdiplomások között évről-évre csökkent.
– Csökkent vagy nőtt a lemorzsolódás a fiatalok körében?
– Ezzel összefüggésben azt láttuk, hogy a rendszerbe belépő, elsőéves hallgatók száma az elemzett időszak elején mintegy százezer fő közelében volt. A felvételi rendszer 2015-ben bevezetett változásai következtében – itt az emelt szintű érettségire, vagy a minimum ponthatárra gondolok –, valamint a demográfiai tendenciák következtében az időszak végére 90 ezer főre csökkent a felsőoktatásba felvettek száma.
A végzett frissdiplomások számának alakulása tartós tendenciákat mutatott: az időszak alatt fokozatosan 59 ezer főről 54 ezer főre csökkent. A két adatsor különbsége a rendszerből kimaradó hallgatók tartós arányát jellemzi, ez az elemzett időszak átlagában 35-44 százalék körül mozgott. Kollégáimmal az elemzésben leszögeztük, hogy a felvett, de később lemorzsolódó hallgatók magas aránya, nemcsak egyéni szinten jelent komoly veszteséget, de nemzetgazdasági szinten is rontja a felsőoktatás erőforrás-felhasználásának hatékonyságát, és növeli a közpénzek, kapacitások tervezésének bizonytalanságát.
Épp ezért a Fokozatváltás 1.0. stratégia 2014. évi helyzetelemzése is kiemelt figyelmet fordított erre a problémára, ugyanakkor a lemorzsolódás szociális, tanulmányi, esetleg oktatás-módszertani okainak további vizsgálata szükséges.
– Milyen előrelépések történtek az elmúlt tíz évben? Itt írnak arról, hogy fokozatváltás is történt – ez pontosan mit takar?
– A felsőoktatás közép- és rövid távú céljainak meghatározására 2012-től napjainkig három stratégiai dokumentum készült, amelyeket kormányhatározatok hagytak jóvá. Az oktatáspolitika 2030-ra vonatkozó víziója előzetes helyzetelemzésre, adatértékelésre támaszkodott, és összhangban volt az EU2020 stratégiai célkitűzéseivel. A Fokozatváltás 1.0 középtávú stratégiát 2014-ben, a Fokozatváltás 2.0 stratégiát pedig, az ágazatirányításban 2014–2016 között bekövetkezett szervezeti és szakmai változások miatt 2016-ban fogadták el.
Ezek megvalósítására a kormány 2017-ben elfogadta a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó feladatokat tartalmazó Cselekvési Tervet. Az ebben foglaltak teljesülését tekintették át kollégáim az elemzés készítésekor.Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósítását a szabályozásban bekövetkezett változások támogatták. A minőségirányított ágazati működés megteremtéséhez hozzájárult a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi szervezetektől független, szakértői tevékenysége, a felsőoktatási kiválósági programok bevezetése, valamint az egyetemi oktatás egyes területein alkalmazott minőségmérés is.
A stratégiai teljesítménymutatók értékelése pedig azt mutatta, hogy a kitűzött célok megvalósításában 2014 és 2019 között jelentős előrelépés történt: a képzési szerkezet koncentrációja javult, a duális képzésekben tanulók és a külföldi hallgatók aránya nőtt. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy a fiatalok között a diplomások aránya csökkent, a képzésekből lemorzsolódók aránya stagnált, a hallgatói sikeresség javulását támogató eszközök, így a fenntartói bemeneti és kimeneti kompetencia mérések pedig nem valósultak meg.
– Az elkövetkező időszakban ezerötszázmilliárd forint érkezik a felsőoktatásba. Hogyan járulhat hozzá mindez a felsőoktatás erősödéséhez?
– Az elemzés a 2012-től napjainkig terjedő időszakot értékelte, de az Állami Számvevőszék folyamatosan rajta tartja a szemét a hazai felsőoktatásba kerülő források felhasználásán, illetve a felsőoktatási intézmények gazdálkodásán. Az eddigi tapasztalatok időszakonkénti összegzése és értékelése a jövőben is lehetőséget nyújt majd arra, hogy ismét részletesen áttekintsük a felsőoktatás versenyképességének alakulását.
Alapvetően azt mondhatjuk, hogy az Állami Számvevőszék szisztematikus ellenőrzéseinek is köszönhetően, nemcsak a felsőoktatás versenyképessége javult az elmúlt tíz évben, hanem az egyes intézmények gazdálkodása is erősödött, természetesen eltérő mértékben. Ennek fenntartása, illetve továbbfejlesztése ugyanakkor a rendelkezésre álló közpénzek, illetve uniós források eredményes felhasználásának alapfeltétele. Mi a jövőben is azért dolgozunk, hogy a felsőoktatás versenyképessége, hatékonysága tovább erősödjön, ez ugyanis alapvető nemzetgazdasági érdek.