Gazdaság

Sok múlik a brüsszeli pénzek felhasználásán

Sok ország uniós forrásbősége nem eredményezett látványos fejlődést

Az Európai Bizottság számítása szerint az uniós források által elért növekedési többlet csaknem a GDP három százaléka volt Magyarországon 2014–2020 között. A források a növekedéshez hozzájárulnak, azonban sok múlik a felhasználás hatékonyságán.

Sok múlik a brüsszeli pénzek felhasználásán
Banai Péter Benő: A kelet-közép- euró­pai országok csökkentették a lemaradásukat
Fotó: MH/Purger Tamás

Önmagában az uniós források nagysága ugyan nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre, mert azt a gazdaságpolitika határozza meg, de az új költségvetési ciklus összegei érdemben növelik a magyar GDP-t – mondta tegnap a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára online szakmai konferencián. Banai Péter Benő a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), a Magyar Urbanisztikai Társaság, valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság közös konferenciáján rámutatott: jelentős források állnak az ország rendelkezésére.

A 2021–2027-es fejlesztési időszakban, mintegy 49 milliárd euróval – 17 600 milliárd forint – lehet számolni. Ebben az új ciklus keretösszege mellett az előző ciklus maradványösszege is benne van. Ezek a források a gazdasági növekedéshez érdemben, a GDP több százalékpontját elérő mértékben járulhatnak hozzá – ismertette.

Az Európai Bizottság számítása szerint az uniós források által elért növekedési többlet mintegy a GDP három százaléka volt Magyarországon 2014–2020 között. Természetesnek nevezte, hogy a források a növekedéshez hozzájárulnak, azonban hangsúlyozta, hogy sok múlik a felhasználás hatékonyságán. Példaként a déli országokat említette, amelyek több évtizedes uniós forrásbősége nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaestek, a „nettó kedvezményezett” pozíciójuk ellenére, különösen a munkanélküliségi mutatókban. Eközben a kelet-közép-európai országok csökkentették a lemaradásukat az uniós átlagtól – mutatott rá.

Alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami meghatározza a tartós felzárkózást – húzta alá. A többéves bérmegállapodás 2016-ban, az első évben a szociális hozzájárulás kulcsának jelentős csökkenése, a minimálbér-garantált bérminimum szintjének jelentős növelése mellett mintegy egy százalékponttal növelte a GDP-t. Úgy, hogy emellett az államháztartás stabilitása is megmaradt – mondta, hozzátéve: ez tipikusan az a gazdaságpolitikai lépés, ami nem került semmibe az államháztartásnak, mégis jelentősen megemelte a növekedési szintet.

Ezek azok a lépések, amelyeket az uniós modellszámítások nem tudnak figyelembe venni. Szerinte Magyarországnak, ahogy minden uniós országnak figyelnie kell arra, hogy a gazdaságpolitikáját más országokkal is összehangolja, unión belül is, ahogy az unión kívüli országokkal is.

Kiemelte: az uniós források felhasználásának ára van: a jogszabályban elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források felhasználása az el nem számolható költségek és költségnövekmények miatt. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent.

Kapcsolódó írásaink