Gazdaság
Éves rekordok az ingatlanpiacon
A támogatások a nagyobb városok kertvárosi részeiben éreztetik leginkább a hatásukat
Az idei első negyedévben mindenütt emelkedtek tranzakciószámok, átlag negyven százalékkal az előző év első negyedévéhez képest – írták lapunk megkeresésére az Otthon Centrum szakértői. Kifejtették, a legnagyobb mértékben Budán, a külső pesti kerületekben, Pest megye településein, valamint a legnagyobb vidéki városokban ugrott meg a forgalom, ahol ez másfélszeres növekedést jelent.
Ezzel szemben a belvárosi kerületekben mindössze 15 százalékos az emelkedés, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól. Budapest belvárosi kerületeiben, és a nagyvárosoktól távoli vidékeken nem jellemző a családtámogatások igénybevétele, a szakértői válasz szerint ez a feltételrendszerrel, ezen belül az ingatlan méretére vonatkozó kitétellel magyarázható. A belső kerületi ingatlanok jellemzően kisebbek is, mint a zöldövezeti területeken. Ezek a részek általánosságban kevésbé ideálisak a családok számára, hiszen zsúfoltak, zajosak, esetleg kevésbé biztonságosak, mint a kertvárosi részek. A nagyvárosoktól távol eső régiók pedig infrastrukturális hiányosságok és a széleskörű munkalehetőség hiánya miatt kevésbé kedveltek.
Árakra vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, az idei évben tovább folytatódott a drágulás, azonban ennek mértéke elmaradt az elmúlt években megszokottól.
A téglalakások országos négyzetméterára átlagban 565 ezer forint, ez 6,8 százalékkal magasabb a tavalyi év első negyedévében mérthez képest, területenként azonban jelentős különbség alakult ki. A legkisebb mértékű növekedés Budapesten volt érezhető, a belvárosban hat százalékkal még csökkentek is az árak, de a pesti oldal többi kerületében is mindössze két és fél, és a Budán mért négyszázalékos növekedés is elmaradt az országos átlagtól. A nagyobb városokban átlagos, a kisebb településeken, elsősorban az agglomerációban 20-25 százalékos drágulás volt megfigyelhető.
Rámutattak, nagyon hasonló tendencia figyelhető meg a panellakások esetében is. A 407 ezer forintos négyzetméterár országos átlagban 4,2 százalékos árnövekedésnek felel meg. Ez azonban Budán kismértékű csökkenést jelent, míg a belvárosi és külső kerületekben és régió központokban átlag körüli növekedés volt megfigyelhető. Ezzel szemben a kisebb városokban és az agglomeráció településein húsz százalékkal nőttek az árak.
A legnagyobb mértékű növekedés a családi házak esetében volt érzékelhető. A 253 ezer forintos négyzetméterár országos átlagban 16 százalékos növekedés, ami a legtöbb területen hasonló mértékű volt, mindössze a külső pesti kerületekben nem változtak érdemben az árak.
Az alku a társasházi lakások esetében minimálisan nyolc és fél százalékra mérséklődött, és a települések többségében a változás egy százalékon belül alakult, azonban a vidéki városok többségében és a fővárosi agglomerációban három százalékkal csökkent, míg az ötezer főnél kisebb településeken öt százalékkal nőtt az alku mértéke.
A panellakások esetében 6,3 százalékra csökkent az alku mértéke, ami két százalékkal alacsonyabb tavalyi első negyedévhez képest. A legtöbb településtípus esetében hasonló mértékben csökkent, egyedül az 5-25 ezer fős, valamint százezer főnél népesebb városokban volt háromszázalékos csökkenés az alkuban.
A családi házak esetében másfél százalékkal 9,2 százalékra csökkent az árengedmény mértéke. A régió központoktól eltekintve mindenütt csökkent az árengedmény.
