Javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói

A járvány negatív hatásai ellenére javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói tavaly – mondta Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank legfrissebb Fizetési mérleg jelentését ismertetve online sajtótájékoztatón tegnap. Kifejtette: a folyó fizetési mérleg egyenlege év végére többletbe fordult, miközben a külső finanszírozási képesség a GDP 2,1 százalékára emelkedett.

A gazdaság nettó külső adósságrátája historikusan alacsonyan, a GDP nyolc százaléka körül stabilizálódott, ez megfelelt a 2019 év végi szintnek és a régiós átlagnak. A bruttó külső államadósság átmenetileg enyhén nőtt, a GDP 58 százalékára. Ebben az állami devizakötvény kibocsátás, a külföldiek forintállampapírjainak emelkedése és a vállalatok külföldi tartozásának növekedése egyaránt szerepet játszott – értékelte. Magyarország külső finanszírozási képessége 2020-ban is meghaladta a régiós átlagot – mutatott rá.

Az ország bruttó forrásigénye alacsony maradt, a 2019-es 17 milliárd euró körül alakult tavaly, ez továbbra is kedvező, mivel a 2008-as pénzügyi válság éveiben évi 35-40 milliárd euró volt – fűzte hozzá. Az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelt jelentőségű rövid külső adósság 2020 végén 21,5 milliárd eurót tett ki, míg a devizatartalék megközelítette a 34 milliárd eurót, így 2020 végén a devizatartalék jelentősen – több mint 12 milliárd euróval – meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet. Kifejtette: a külkereskedelmi folyamatokat kettős hatás alakította.

Az év elején a járvány miatt visszaeső turizmus, az exportkereslet zuhanása és az ellátási nehézségek miatt átmenetileg visszaeső exportdinamika, illetve az egészségügyi beszerzések importigénye a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezte. A járvány második hulláma miatt az év második felében is csökkent a szolgáltatás­egyenleg többlete, viszont ezt több mint ellensúlyozta a csökkenő belföldi felhasználás, az élénkülő ipari termelés és a javuló cserearány nettó exportot növelő hatása.

Kitért arra: a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) 2020-ban megközelítették a 2,4 milliárd eurót, ami enyhén alacsonyabb mint 2019-ben, de továbbra is érdemi beáramlásnak tekinthető, míg a nettó FDI-beáramlás nulla körül alakult, a hazai cégek külföldi befektetéseinek hatására. Az államháztartás hiá­nya jelentősen emelkedett tavaly, megtört a korábbi évekre jellemző mérséklődő trendje – mondta.

Ezen belül ugyanakkor folytatódott a külföldi befektetők kezében lévő államadósság arányának mérséklődése, és 2021-től az adósságráta is újra csökkenő pályára állhat. Utóbbi folyamatban jelentős szerepet játszhat a lakosság továbbra is erős állampapír kereslete, amely a válság során is stabil forrást biztosított az államháztartás számára, és mérsékelte annak sérülékenységét – mutatott rá. A magánszektor megtakarítása jelentősen emelkedett. A visszafogott fogyasztás, a járványügyi korlátozásokkal együtt járó kényszermegtakarítás és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, miközben a vállalatok finanszírozási képessége is emelkedett – ismertette Koroknai Péter.