Gazdaság

Összefogással a klímaváltozás következményei ellen

Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából egyaránt jelentős változást igényel

Noha a koronavírus-járvány miatt átmenetileg háttérbe szorult, a járványhelyzet is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő viszonyunkon – hangzott el tegnap az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián.

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett tegnap Áder János köztársasági elnök az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet az online térben rendeztek meg.

Az államfő, egyben a rendezvény fővédnöke a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János kiemelte, hazánk harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával rendelkezik. Az Ország­gyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz. Szerinte az sem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba. Felhívta egyúttal a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából egyaránt jelentős változást igényel. Mindez érdekek sérelmével jár – fogalmazott az államfő. Feltette azt a kérdést is: megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik.

Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást  úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A köztársasági elnök beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie. „Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel” – mondta.

A konferencián felszólalt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is. Azt mondta, az éghajlati ügyek szabályozása összetett rendszer, beletartoznak a nemzetközi egyezmények, az európai célkitűzések és mindazok a vállalások, amelyek mellett Magyarország elkötelezte magát. A miniszter szerint a klímasemlegesség hatalmas ráfordításokat követel meg, de nem lehetetlen a 2050-es határidő betartása. A járvány átmenetileg világszerte háttérbe szorította a fenntarthatósági kérdéseket, de a körforgásos gazdaság megteremtése terén Magyarország tavaly különösen eredményes évet zárt.

Létrejött a klíma- és természetvédelmi akcióterv, amely keretében tavaly július elsejével megkezdődött az illegális hulladéklerakatok felszámolása. Tavaly tizennégy-, idén pedig huszonötmilliárd forintot fordítanak erre a célra, emellett törvényi keret hivatott megakadályozni azok újratermelődését. A kormány elfogadta az energia- és klímastratégiát, törvényi szintre emelkedett a klímavédelmi stratégia. Hamarosan elkészül a tiszta fejlődési stratégia, és a hidrogénstratégia is – közölte.

Palkovics László kiemelte, hogy a fenntarthatósághoz iparpolitikai kérdések is tartoznak, a kormány ezért felmérte a legfontosabb ágazatok fejlesztési igényeit is. Az energetikai háttéripar, a biotechnológia, a hidrogéntechnológia, az energia­tárolás, az innovatív alapanyagok fejlesztése mind olyan terület, amely Magyarország számára jelentős előrelépési lehetőségeket tartogat - tette hozzá. E pontok kapcsán említette a miniszter a napenergia térnyerését, egyben a megújuló energiaforrások kapacitásnövelését.

A hazai törekvéseket szolgálja még a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozása, emellett, mint írtuk, a Mollal közösen Nagykanizsán jött és jön létre tudásközpont. Palkovics László üdvözölte, hogy a fenntarthatóság jelentőségét a visszajelzések alapján az emberek többsége felismerte. A klímavédelmi vállalások csak akkor teljesülhetnek, ha a törvényhozók és a gazdasági élet szereplői mellett mindenki hozzáteszi a magáét a közös erőfeszítésekhez – hangsúlyozta.

„A hivatalunk által felügyelt és szabályozott ágazatok révén tevékenységünk ezer szállal kapcsolódik az éghajlatváltozás szaktudományok által is kutatott területeihez. A probléma komplexitásából adódó, hosszútávú megoldásként a társadalmi és gazdasági élet minden területén szemléletformálásra van szükség. Szeretnénk példát mutatni és élen járni a környezetünk megóvásában, valamint részt vállalni az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó feladatok megoldásában” – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke.

Előadásában rámutatott, hogy a MEKH feladatából adódóan az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések zömével hatósági, valamint szakpolitikai támogatói kapcsolatban áll. A hivatal felügyeleti tevékenysége kiterjedt a földgáz- és villamosenergia-, a távhő- és a víziközmű-szolgáltatás ágazatain túl a hulladékgazdálkodás területére is, amelyek tevékenysége jelentős hatással van a környezetünkre.

A hivatal támogatja a zöldtávhő-rendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának a növelését is. Zajlik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése, aminek lényege ösztönözni a szolgáltatói oldal energiahatékony beruházásait, amivel 2030 végéig évi 7 PJ energiamegtakarítás érhető el a lakossági és vállalati végfelhasználói árak hosszú távú stabilitásának megőrzése mellett – tette hozzá az elnök.

Kapcsolódó írásaink