Gazdaság
A járvány idején sem tört meg a lendület
Az ötszázalékos áfa bevezetésének, illetve az új otthonteremtési kedvezmények – csokos áfa-, illetve illetékmentesség – hatására nagy az érdeklődés az új építésű lakások iránt
A múlt év fekete volt az új építésű ingatlanok szempontjából. A Magyar Állampapír Plusz 2019-es bevezetése, az ötről 27 százalékra emelkedő áfa, a kedvezményes rozsdaövezeti áfa beharangozása miatti kivárás és a koronavírus együttes hatására az év első felében a budapesti újlakás-piac hatéves mélypontra került – derült ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzéséből.
A cég adatbázisa alapján az év folyamán négyezer új, kétlakásosnál nagyobb budapesti társasházban lévő lakás talált vevőre, ami 2019-hez képest harmincszázalékos visszaesést jelentett, és 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen volt. A fellendülést azonban már 2020 második felében is lehetett érzékelni, és 2021-re ismét egyértelműen felvirágzott az új lakások piaca.
„Az OTP budapesti újlakás-értéktérképe alapján 2020 és 2021 első negyedéveit összehasonlítva elmondhatjuk, hogy miközben körülbelül ugyanannyi új projekt értékesítése indult el, az ezekben megépülő lakások száma nyolcvan százalékkal növekedett. Látszik tehát, hogy a nagy projektek nagy fejlesztői lendületesen indították ezt az évet” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az ötszázalékos áfa bevezetésének, illetve az új otthonteremtési kedvezmények – csokos áfa-, illetve illetékmentesség – hatására nagy az érdeklődés az új építésű lakások iránt, és az újonnan induló fejlesztések száma alapján a beruházók is optimistán tekintenek a jövőbe.
Az árak növekedése az ingatlanhirdetéseket böngészve is tetten érhető, Budapest eddig olcsóbb, külvárosi kerületeiben, például a XV. és XIX. kerületben is megjelentek a 800 ezer forintot elérő négyzetméterárak az új társasházi ingatlanoknál. A fővárosi beruházások mellett a nagyvárosokban is nagy számban indulnak a néhány helyen eddig ritkaságnak számító projektek, így a vidéki piacon is látszik a fellendülés.
Az áremelkedés egyrészt az építőanyag- és telekárak, valamint a szaporodó felújítások által is gerjesztett kivitelezési költségek folyamatos növekedésével magyarázható, ami ugyanakkor az öt- vagy – csok igénybevételével – nullaszázalékos áfa és az illetékmentes vásárlás miatt kevésbé észrevehető, így az új építésű ingatlanok iránti kereslet egyértelműen bővül. Sok beruházó csak később kezdi meg az építkezést, ami miatt a következő évekre elnyújtott kivitelezés és értékesítés várható, ezt a tendenciát tovább erősítheti a szigorúbb épületenergetikai szabályozás bevezetésének ismételt elhalasztása is.
Az új, 2022. június 30-i határidő elsősorban a kisebb projektek vagy önálló házak esetében jelenthet előnyt, mert ezeknek a rövidebb kivitelezési időtávja lehetővé teszi az építési technológia módosítását. Az újlakás-piaci kínálat jelentős arányban koncentrálódik a rozsdaövezetekre, amelyek esetleges kedvezőbb áfaterhe továbbra is terítéken van. A koronavírus-járvány miatt a vevői preferenciák módosulása ugyanakkor újra nagy lendületet adott a zöldövezeti, város peremi, kertvárosi fejlesztéseknek is.
Meredeken emelkedtek a lakásárak az unióban
Az euróövezetben és az Európai Unió egészében is meredeken emelkedtek az ingatlanárak a tavalyi negyedik negyedévben, jelezve, hogy csakúgy, mint az Egyesült Államokban, Európában sem vetette vissza a koronavírus-járvány a lakások iránti keresletet. Az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) jelentése szerint az Európai Unió egészében 5,7 százalékkal, az euróövezetben pedig 2006 utolsó negyedéve óta a legnagyobb mértékben, 5,4 százalékkal nőttek a lakásárak éves összehasonlításban, gyorsult az ütem az előző negyedévben mért 5,3,
illetve 4,9 százalékhoz képest.
Éves összevetésben az Európai Unió minden tagállamában nőttek a lakásárak október–decemberben, a legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal Luxemburgban. Majd Dánia következik 9,8 százalékkal, valamint Litvánia 9,4 százalékkal. Negyedéves összehasonlításban Cipruson és Luxemburgban drágultak legnagyobb mértékben a lakások, mindkét országban 4,7 százalékkal.
(MOA)