Gazdaság

Matolcsy György: Új Fenntartható Közgazdaság II.

Miért ne ismerhetnénk fel, hogy a tudásra épülő új korszak vezető kihívása a hosszútávú fenntarthatóság, amelyhez először egy gondolati forradalom (lásd: Matolcsy György: Új Fenntartható Közgazdaság I.), majd az ebből eredő új, fenntartható közgazdaság vezet el - fogalmaz Matolcsy György, az MNB elnöke a novekedes.hu oldalon közzétett legújabb írásában.

A logikai vázlat tehát az új közgazdaság 18 összefüggésével folytatódik. Ezek:

1. A tudás különböző területei a fenntartható közgazdaság elméletében egyesülnek.

A tudás, információ, adat technológiai forradalma egyesíti a hagyományos közgazdaságot a többi társadalomtudomány, majd a természettudományok, különösen a kvantum-fizika és a biológia világával.

2. A gazdaság különálló területei körbe érnek, ezért a körforgásos gazdaság új elméletet igényel.

A fogyasztás adatai a termelés alapanyagává válnak. A fogyasztás és beruházás területei egyesülnek, mert a tudás „fogyasztása” beruházássá válik. Az ipar és szolgáltatás közötti határok eltűnnek. Minden termelő területen körforgásos láncok alakulnak ki a fenntarthatóság érdekében. Ezt egy új elmélet képes csak leírni.

3. A közgazdaság hagyományos összefüggései „ellaposodnak”, halványulnak vagy eltűnnek.

A körforgásos gazdaság új elmélete – kiegészülve a többi társadalom- és természettudományi ismerettel – már lebontja a korábbi ok-okozati és lineáris összefüggéseket. Helyükre valószínűségek, bizonytalansági összefüggések és szokatlan geometriát mutató lefutások kerülnek.

4. Az új közgazdaság tényező-készlete nagyságrendileg változatosabb és nagyobb lesz.

A hosszútávú fenntarthatósághoz lényegében minden társadalmi és gazdasági adat elemzésére szükség van, ezért a közgazdaság által kezelt tényezők száma és fajtája méretugrást mutat.

5. A tiszta számok matematikája és az élettudományok összefüggései egyaránt megerősödnek és egyesülnek.

A matematikai közgazdaság visszatér Püthagoraszhoz (tiszta matematika) és kiegészül a Bauer-elv (életelv) összefüggéseivel. A fenntarthatóság elmélete középpontba állítja az aranymetszés, az aranyspirál és a fenntartható növekedés képleteit.

6. Az új közgazdaság újra értelmezi a globális, a regionális és a helyi gazdaságot.

A mai globális kereskedelem összetétele az anyagi javaktól a szellemi javak felé tolódik el, miközben a regionális kereskedelem bővül a körforgásos gazdasági szerkezet következtében. A helyi gazdaság (családi tudástermelés, helyi vállalkozások, nemzeti piac vállalatai) nyeri a legtöbbet a tudás forradalmából, mert a tudás termelése és fogyasztása egyre inkább helyben történik.

7. Az új közgazdaság mélyül a múlt és gyorsul a jövő felé.

A közgazdaság egyesülése a társadalom- és természettudományokkal kettős változást hoz a közgazdasági gondolkodásban. Feltárja, adattá alakítja és beépíti minden korábbi civilizációs korszak minden olyan ismeretét, ami a korabeli társadalom és gazdaság működését írja le. Keresi a mai gazdaságra érvényes összefüggéseket. Mindeközben a természettudományok törvényeit a jövő gazdasági összefüggéseinek megfejtésére használja fel.

8. Az új közgazdaság mindent mér és adattá alakít át.

Miután új összefüggések és lefutások jellemzik az új közgazdasági gondolkodást, ezért minden pillanatban készen kell állni a változásra és önkorrekcióra. Ehhez minden gazdasági eseményt mérni kell, majd átalakítani adattá és állandóan felül kell vizsgálni korábban rögzített tételeket. Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, csak egy állandóan változó, ezért mindig un-ortodox közgazdaság.

9. Az új közgazdaság is hálózatos, platform jellegű, mint a gazdaság és a társadalom.

Az új közgazdaság nem örök törvényekre épül (például láthatatlan kéz, önszabályozó piac, infláció és béremelkedés), hanem gyorsan változó tudás-hálózatokra és platformokra. Ezek folyamatosan hoznak új adatokat, kicsiben induló összefüggéseket, sejtéseket és egymásnak ellentmondó elméleteket egyaránt.

10. Az üzleti élet egyesül a közgazdasági oktatással.

A digitális átállás során minden adattá válik, nagy adatbankokban halmozódik és egyszerre adja az üzleti döntések és a közgazdasági oktatás alapanyagát. Minden felsőoktatás – különösen a közgazdasági – duálissá válik, mert az oktatási anyag és az üzleti adatok egy sajátos körforgásos hálót alkotnak.

11. A közgazdasági elmélet is kultúra-alapúvá válik.

Ahogy az exponenciálisan bővülő tudásra épülő gazdaság kultúra-alapúvá válik, úgy egyesül a közgazdaság a kultúrával. A fenntarthatóság köré szervezett közgazdaságba beépül minden, ami a gazdaság és a növekedés kulturális forrása (gondolkodási minták, értékrendek, viselkedés, közösségi szellemi tőke).

12. Az új közgazdaság új ár elméletet alkot.

Az információra épülő új korszakban a gazdaság alapvető erőforrásainak reálértéke, ára a nulla felé tart. Ez először az információra, majd a pénzre, energiára és a többi anyagi erőforrásra lesz igaz. Ennek oka a kommunikációs forradalom által lehetővé tett többi technológiai áttörés (ipar 4.0, társadalom 5.0, új agrárforradalom).

13. Az új közgazdaság újra értelmezi az összetettséget és az egyszerűséget.

A tudás forradalma értékesebbé teszi azt, ami több és változatosabb tudást épít be az árutermelésbe. Ez felértékeli a kapcsolatok sűrűségét (komplexitás) a körforgásos termelés/fogyasztás területein.
Közben az egyszerűség is felértékelődik, mert az élet egyre több területén kiesik a közvetítő (on-line kereskedelem, pénzügyi befektetések, on-line bankkapcsolat, tanulás).

14. Az új közgazdaság alaptörvénye lesz az átjárhatóság.

A tudás terjedési igénye és sebessége következtében a vertikális szervezetek hálózatokká alakulnak, a közvetítő kiesik és általánossá válik a korábban különálló területek közötti átjárás. A pénzügyi rendszer és a technológiai szektor, az IT szektor és az autóipar, valamint a felsőoktatás és az IT szektor új integrációi már példák arra, hogy teljes lesz az átjárás a tőke és a tudás között a jövő gazdaságában.

15. Az új közgazdaságnak új mérőszámokra van szüksége.

A közgazdasági összefüggések egyre gyorsabban változnak, ezért egyre több és gyorsabb tényezőt kell mérni. Egyre több területen és egyre több változás mérése szükséges, mert a közöttük létrejövő kapcsolatok is gyorsabbá válnak. Ehhez a ma használt mérőszámok mellett/helyett újakra van szükség. Az új iránytű a hosszútávú fenntarthatóság, ahol az egyensúlyi növekedés mindkét részét – az egyensúlyt és a növekedést is – a mainál szélesebb körben, gyorsabban és megbízhatóbban szükséges mérni.

16. A fenntarthatósági iránytű miatt nő a közgazdaság időhorizontja.

A mérések idősávja rövidül, mert többet, többfajtát, gyorsabban és máshogy kell mérni. A közgazdasági összefüggések idősávja közben hosszabbá válik, mert egyre több és változatosabb tényező hosszútávú viselkedését kell figyelembe venni a jövőt befolyásoló lefutások és minták alakulásában.

17. Az új közgazdaságban megváltozik az állam szerepe.

Az állam – kiépülése óta – mindig részt vesz a mindenkori gazdaság működtetésében, ami korszakokként változó. Az államok – külön-külön és együtt – rendelkeznek egyedül azzal a képességgel, hogy gyorsítsák a hosszútávú fenntartható működésre való átállást. Ezt kétirányú, egymást erősítő működéssel érhetik el: a tudás forradalmának gyorsításával és a gazdaság fenntartható irányba terelésével. A digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába.

18. A fenntartható közgazdaság az emberi kapcsolatok tudománya.

A közgazdaság eddig döntően az ember és az emberen túli világ kapcsolódásairól szólt. A föld és az ember, a termelőeszközök és az ember, a pénz/tőke és az ember összekapcsolódásait elemezte. A tudás forradalma az emberi közösségeket kapcsolja össze, ahol már nem az élő-élettelen világ közötti kapcsolódás, hanem az ember-ember közötti kapcsolat válik döntővé. A fenntarthatóság az emberi civilizációról szól, ezért a fenntartható közgazdaság középpontjába az emberi kapcsolatok kerülnek.

Jön az új gondolkodás, ezért fogadjuk meg Gregory Bateson antropológus tanácsát:

„Nem lehet új ötleted, amíg meg nem szabadulsz egy régitől” - zárja írását egy idézettel Matolcsy György.

Kapcsolódó írásaink