Árhullámzás jellemzi a sertéspiacot

– A koronavírus-járvány megjelenése milyen hatással volt az ágazatra?

– Alapvetően nagyon érdekes strukturális hatása volt, három szempontból. Volt egy időbeli vásárlásmódosulás, ugye a koronavírus megjelenése idején volt két-három olyan kritikus nap a kiskereskedelemben, amikor a fogyasztók nagy mennyiségű terméket vásároltak, ezek tulajdonképpen időben előrehozott vásárlások voltak, akkor abban az időszakban többlet keresletet jelentettek, de később ez kompenzálódott. Másfelől nagyon érdekes hatása volt annak, hogy a közétkeztetést és a vendéglátóipari szektort a tavalyi év nagy részében be kellett zárni. Itt megint érdekes, kettős szerkezeti hatás érvényesült.

Egyrészt ha megnézem a húsipar egészét, és ebbe beleértem a baromfit a teljes kép ked­véért, látványossá válik, hogy az otthoni főzés keretei között felhasznált húsrészek és a vendéglátóipari szektorban felhasznált húsrészek között nagyon nagy a különbség. Vannak olyan húsrészek, amelyeket döntően a vendéglátásban fogyasztunk el, a víziszárnyasok tipikusan ilyenek, a sertésszűzérme úgy tűnik, hogy arányaiban nagyobb mennyiségben fogy el a vendéglátóiparban, mint otthon.

A marhahús esetében végképp, a steak, és egyéb magas minőségű, értékkel bíró húsok egyértelműen vendéglátóipar-fejnehezek. Úgyhogy miközben a teljes forgalom egyébként nem alakult rosszul, hiszen az emberek azért ettek húst, azt a húsmennyiséget amit nem ettek meg a vendéglátóiparban és a közétkeztetésben, azt teljes egészében nem kompenzálták a kiskereskedelmi vásárlásokkal, de azért jelentős részben igen. A termékstruktúrában ez úgy jelentkezett, hogy bizonyos húsrészeknél egy nagyon erős ideiglenes többlet merült fel.

A harmadik tényező, hogy a piaci szereplők vonatkozásában is eltérő hatások mutatkoztak. A kis és közepes húsipari üzemek, amelyeknél a hagyományos kapcsolat a közétkeztetéssel és a vendéglátóipari szektorral lényegesen erősebb, ezek sokkal nehezebb helyzetbe kerültek, mint azok a nagy méretű élelmiszeripari üzemek, amelyek döntően a kiskereskedelmi láncokat szolgálták ki.

A kiskereskedelmi láncok az üzleti modell jellegéből fakadóan elsősorban a nagy méretű cégekkel állnak kapcsolatban, mert az országon túlmenő beszállítási képességet kérnek a partnereiktől, és ehhez kell egy bizonyos méretszint. És mivel a fogyasztók keresletének egy része a vendéglátóipari szektorból átcsatornázódott a kiskereskedelmi szektorba, azokat, akik a hagyományosan a kiskereskedelmi szektorban értékesítettek, nem viselte meg ez az időszak. Összességében nagyon vegyes hatása van az ágazatra a covidnak, nyilván azt nem állítja senki, hogy pozitív hatása lenne az ágazat egészére, de voltak olyan piaci szereplők, akiknek lényegesen kisebb volt az össznegatív hatás, mint másoknak. Ezen túl azért azt is el kell mondani, hogy minden piaci szereplőre többletköltségek hárultak, a munkavállalók egészségének védelmében, nagyon komoly, szigorú, pénzt igénylő intézkedéseket kellett életbe léptetni.

– A sertéspestis mennyire van jelen hazánkban?

– A sertéspestissel sajnos most már jó néhány éve együtt élünk, újabb és újabb meglepetéseket okoz a világpiacon. Az első igazán kényelmetlen szituáció akkor volt, amikor Magyarországon megjelent a vaddisznóállományban, s ennek következtében a magyar exportpiac közel harmadát veszítettük el egyik napról a másikra. A távol-keleti országok egyik pillanatról a másikra kitiltották a magyarországi sertéshúst teljes egészében, annak ellenére, hogy hazánkban csak a vaddisznó állományban van jelen a pestis.

Sajnos az afrikai sertés­pestis Magyarországon nem lokalizálódott, nem sikerült leállítanunk, folyamatosan terjed a mai napig. Most éppen a Dunántúl északi részén, Komárom megye tájékán, az M1 feletti régióban. Ez egyrészt azért jelent problémát, mert azon exportpiacokat amiket elveszítettünk, azokat továbbra sem tudjuk visszaszerezni. Nagy gondot okoz, hogy az országban egyre nagyobb a megfigyelési- vagy fertőzött körzet, s ezekre a körzetekre elég szigorú szabályok vonatkoznak az árumozgás vonatkozásában is.

Nagyon örülünk annak, hogy hosszú évek után a kormányzat készített egy vaddisznógyérítési stratégiát, és abban célul tűzte ki egy olyan vaddisznósűrűség elérését néhány éven belül, amely mellett esély van rá, hogy ezt a betegséget előbb-utóbb sikerül megfogni az országban. Ha ez nem sikerül, akkor az egész ország fertőzött lesz, és akkor az exportpiacaink legnagyobb részéről lemondhatunk, s a magyar sertéságazat még nehezebb helyzetbe kerül.

– Mi jellemzi a piaci árat?

– Az afrikai sertéspestis akkor okozott nagyobb problémát, amikor megjelent Magyarországon, aztán okozott egy nagyon érdekes majdnem másfél vagy kétéves piaci hullámot, amikor Kínában is felütötte a fejét. Ott akkor egyes konzervatív elemzők szerint a sertésállomány 30-40 százalékát kellett megsemmisíteni vagy elpusztult az afrikai sertéspestis miatt. Kínában volt a világ sertésállományának fele, ha ennek ha 30-40 százaléka eltűnik, az az egész világ szempontjából is egy igen jelentős kiesés.

Kína elkezdte ezen kiesett mennyiség egy részét a világpiacról beszerezni, kompenzálni, ami nagyon jelentős áremelkedést hozott a piacon. Egy év alatt több mint ötven százalékkal kúszott fel az élőállatok ára a magyar piacon is, függetlenül attól, hogy mi nem szállíthatunk Kínába. A magyar élősertés árak gyakorlatilag a német sertésárakhoz igazodnak. Volt tehát egy nagyon erős árhullámzás 2019 elejétől, és ennek a magas árnak a szintje gyakorlatilag megmaradt tavaly a covidig, amikor is a covidhatás következtében az élősertésár egy kicsit csökkent, vagyis volt egy piaci visszaesés. Ezt követően ismét beköszöntött az afrikai sertéspestis.

Tavaly ősszel jelent meg Németországban, ami azt jelentette, hogy Németország is elesett távol-keleti piacoktól, nem tudott exportálni, beszorult egy jelentős mennyiség. A covidhatással együtt ez több mint 30 százalékos árcsökkenést hozott az élősertéspiacon. (Egy olyan piacon, aminek szokott lenni éves hullámzása.) És akkor minderre jött egy újabb hatás, a tavalyi év második felében a takarmánygabonák ára elkezdett emelkedni. Az élősertés előállítás költsége döntőrészt a takarmányköltségeken múlik. Egy hónap alatt közel 25-30 százalék közötti mértékű élőállat-áremelkedés ment végbe. Iszonyú hullámzás, ami az elmúlt időszakban a piacot jellemzi.

– Mi okozta a húsvéti sonka drágulását?

– Látni azt, hogy az elmúlt két évben, köszönhetően a korábban megemelkedő árszintnek és a most visszaemelkedő árszintnek, némileg bizony megemelkedett ezeknek a húsvéti füstölt áruknak a fogyasztói ára. Ugye tudjuk, hogy ez egy nagyon széles termékskála. Tehát itt azért a gyorsérlelt, gyors­pácolt, a végtermékben viszonylag nagy mennyiségű maradék páclétartalommal rendelkező főtt vagy hőkezelt készítményektől a több hétig, több hónapig érlelt, kiszáradó, páclevet egyáltalán nem tartalmazó hagyományos eljárással, hagyományos füstöléssel készített parasztsonkákig, vagy a különböző külföldi eredetű, más típusú, speciálisan érlelt sonkákig, hatalmas termékpalettáról van szó.

Míg 4-5 évvel ezelőtt a legolcsóbb, gyorsérlelt, gyorspácolt, hőkezelt vagy főtt készítmény ára valahol az 1000-1200 forintos kategóriánál kezdődött az akciós lapok szerint, most azt látjuk, hogy tavaly óta valahol az 1400-1500 forintos kategóriánál kezdődik, és kis túlzással, határ a csillagos ég. A Serrano-sonka szeletelt változata például több ezer forinttal is többe kerülhet ennél, de a hagyományos érlelésű, hagyományos füstölésű, jó minőségű sonkák, azok úgy látom, hogy az üzleti kiadványok szerint, 2000 és 3000 forint közötti áron megtalálhatók és kaphatók.

– Mi a tapasztalat, mennyire tudatosak a vásárlók?

– Olyan értelemben látunk változást, hogy egy picit felgyorsult az előre csomagolt kényelmi termékek előtérbe kerülése a piaci vásárlásoknál. Ez egyébként is megfigyelhető volt, tehát a csemegepultok visszaszorulása és a kényelmi, csomagolt, a hűtőpultokon kint lévő szeletelt, darabolt termékek forgalma fokozatosan növekedett, s ezt a covid is felgyorsította kicsit. Mindenki próbált olyan terméket vásárolni ahol még kisebb eséllyel volt jelen a vírus.

Azt azért látjuk, hogy ha hosszabb időintervallumra visszatekintünk, hogy a fogyasztói tudatosság erősödött, s hogy egyre több fogyasztó van tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt készítményeknél az ár az igenis valamiféle minőségi jelzést ad. Hússzövetségként mi is, és más szervezetek is, sok energiát fektettünk az elmúlt években arra, hogy különböző formában tájékoztassuk a fogyasztókat arról, hogy ezek a termékek különböző technológiával készülnek, s miután eltérő élvezeti értéket nyújtanak, ebből adódóan eltérő az áruk is.