Gazdaság

A Mátrai Erőmű szerepe az ellátásbiztonság terén a legfontosabb

Az erőmű új vezetése áttekintette az örökölt működést, szeptemberre praktikus szerkezetűvé alakította a társaságot, a működés és a modernizációs program pénzügyi feltételeinek megteremtése érdekében.  

A Mátrai Erőmű szerepe az ellátásbiztonság terén a legfontosabb
A mátrai erőmű
Fotó: MH

A következő négy-öt évben az ellátásbiztonság terén a magyar rendszer kikerülhetetlen eleme a  Mátrai Erőmű. Emellett az erőmű évente közel 30 ezer tonna válogatott hulladékot is eléget, nélküle minden magyar háztartásnál egy 50 kilogrammos szemétcsomaggal többet kellene kezelni – jelentette ki Oravecz Zsolt, a Mátrai Erőmű Zrt. vezérigazgatója a Heves Megyei Hírlapnak adott interjúban.

A folyamat szakmai hátterét a tulajdonos MVM Zrt. biztosítja. Az erőmű új vezetése áttekintette az örökölt működést, szeptemberre praktikus szerkezetűvé alakította a társaságot, a működés és a modernizációs program pénzügyi feltételeinek megteremtése érdekében.

Az elmúlt évben a vállalat vezetése egy 30 éves koncepciót is kidolgozott, amely megfelel a foglalkoztatás, a műszaki szempontok és a megvalósítás elvárásainak. A koncepción belül 5+4 éves tervet is létrehoztak, a program egésze megfelel a nemzeti energia- és klímastratégiának. Oravecz Zsolt szerint az első kiigazításokat már megtették, hogy hatékonyabban működjön a társaság. Visszaszerveztek tevékenységeket, illetve olyan működési formát alakítottak ki, amelyben a meglévő értékláncon át tudják működtetni a céget.

A modernizáció négy plusz egy alapvető pilléren nyugszik: az 500 megawattos gázturbinás egységen, a hulladékgazdálkodásban is fontos szerepet betöltő hulladékművön, a nagy teljesítményű napelemparkokon, és a szén-dioxid kezelésén, hidrogéngazdaság kiépítésén. Az ötödik pillér a leányvállalatok speciális tevékenységének fejlesztéssel, tőkeinjekcióval való versenypiacra vitele. Nekik az új egységek, üzemek építésében is komoly szerepet szánnak.

A megfelelően képzett, ambíciózus dolgozók, a modern üzemekben folytathatják a tevékenységüket, vagy továbbképzés után, vagy tudásuk alapján azonnal. A társaság 2025-ig fenntartja a lignitalapú villamosenergia-termelést, az erőműben dolgozóknak addig elő kell készíteni, és meg kell építeni az új termelőegységeket. A jelenleg érvényes műszaki üzemi tervben 2029-ig számolnak a bányászati tevékenység fenntartásával, 2025-től rekultiváció és tájrendezés a feladat, hogy a meddőhányók területén a napelemparkokat ki lehessen építeni. A bánya helyszínén, Bükkábrányban is működik ipari park, így iparvállalatok ott is megtelepedhetnek. Ha a bányászattal fel kell hagyni, több száz embernek megfelelő, hozzáadott értéket teremtő munkát adhatnak ezek a cégek a vezérigazgató szerint. A lignitből nem csak energiát lehet előállítani, megfelelő vegyipari tevékenységgel számos, a jelen és jövő keresett alapanyagát is gyártani lehet – tette hozzá.

A vezérigazgató szerint tévhit, hogy az erőmű melletti ipari parkban működő cégek kizárólag az erőműben keletkezett melléktermékek felhasználása miatt települtek oda. A vállalatok az alapanyagigényükön túl főleg az általánosnál nagyságrendekkel komolyabb villamosenergia-igényük, nagynyomású gőzigényük, egyéb infrastrukturális szolgáltatások miatt folytatják itt működésüket, s ezek az előnyök a széntüzelés leállítása után is megmaradnak.  

Kapcsolódó írásaink