Gazdaság

Erősebb szabályok védik a fogyasztókat

A hagyományos árubemutatós visszaéléseket szigorú törvénymódosítással sikerült szinte teljesen felszámolni – mondta lapunknak Keszthelyi Nikoletta helyettes államtitkár

A hazai fogyasztóvédelem területén 2010 óta szemléletváltás történt, a fogyasztóvédelem a fogyasztói bizalom erősödését, a tisztességes vállalkozások támogatását szolgálja, ezáltal hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez – nyilatkozta lapunknak Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Erősebb szabályok védik a fogyasztókat
„Sokat tettünk a magyar családok biztonságáért”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– A 2010 óta eltelt időszakban mennyiben változtak meg a fogyasztóvédelem feladatai?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ágazati szakmai irányítóként azon dolgozik, hogy magas szintű védelmet biztosítson minden fogyasztó számára. Az elmúlt évtizedben szabályozási, szemléletformálási és ellenőrzési eszközökkel is sokat tettünk a magyar családok biztonságáért. A digitális gazdaság fejlődése számos új kihívást támaszt. Az e-kereskedelem éves forgalma 2011-ről 2020-ra tizenhatszorosára nőtt, tavaly minden száz, vásárlásra elköltött forintból kilenc a webáruházakhoz folyt be. Ehhez a felgyorsult átterelődéshez fokozott internetes jelenléttel alkalmazkodunk, az IT Labor ellenőrzései mellett tavaly ősszel komplex online kampányt indítottunk a fogyasztói tudatosság növelése érdekében.

– Ezelőtt négy évvel létrehozták a jogsértő webáruházak adatbázisát. Pontosan mire való ez?

– A fogyasztók tájékoztatását szolgáló, gyors és egyszerű keresési lehetőséget is kínáló oldalon tavaly több mint hatszáz webshop szerepelt. Az adatbázisban két évig található meg a jogsértő honlapok neve, az elmarasztalásuk okait részletező határozattal együtt. Azt is feltüntetjük, ha a cég pótolja a feltárt hiányosságokat, háromnegyedük a jól felfogott érdeküknek megfelelően együttműködő. Érdemes a gyanús oldalakra megrendelés előtt rá­keresni a Fogyasztovedelem.kormany.hu portálon elérhető felületen, ezzel rengeteg felesleges bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.

– Sokakat rövidítettek meg a csodát ígérő, de hatástalan termékeket tukmáló ügyeskedők. Velük szemben milyen intézkedéseket hoztak?

– A hagyományos árubemutatós visszaéléseket szigorú törvénymódosítással sikerült szinte teljesen felszámolni. A korábbi több száz panaszhoz képest az elmúlt években már csak néhány tucat hasonló esetről érkezett jelzés. Az új módi, hogy ingyenes szűrővizsgálatot kínálva hálózzák be a főként idős áldozatokat. Az efféle visszaélésektől összehangolt hatósági akciókkal igyekszünk elvenni a kedvet, a szankciók kiszabásánál is vastagon fog a kollégák ceruzája.

Egy cégnek például tízmillió forintjába került, hogy hamis leletek kiállításával próbálta méregdrága eszközök megvásárlásába beleugratni ügyfeleit. Az online kereskedelemben is megszaporodtak a csodát ígérő termékek, az elmúlt években elvégzett 180 célzott ellenőrzés hatására a vizsgált oldalak harmada már nem érhető el Magyarországról. De a témát kiemelten szerepeltetjük a már említett kampányban, több kisfilm is ezzel foglalkozik.

– Folyamatosak a termékbiztonság és piacfelügyeleti ellenőrzések is.

– Ezen vizsgálatok alapvető célja, hogy kizárólag biztonságos árucikkek kerülhessenek a magyar otthonokba. Uniós viszonylatban is ritkaságszámba megy, hogy az ITM két akkreditált laboratóriummal rendelkezik, amelyek összesen több mint 700 vizsgálati területtel foglalkoznak. Látványos siker a vámhatósággal megkezdett együttműködés: míg 2019-ben 360 ezer, tavaly már csaknem 28 millió termék ellenőrzését végeztük el közösen a vámhatáron. Az így kiszűrt veszélyes árucikkeket a hazai üzletek mellett más uniós tagállamok piacaitól is távol tartjuk.

– Mit tapasztalt, a koronavírus-járvány milyen hatással van a fogyasztóvédelemre?

– A hatósági kollégák évente 40-50 témavizsgálatban közreműködnek, ezeken felül számos rendkívüli ellenőrzést rendeltünk el tavaly a koronavírus miatt. A kényszerű boltbezárások hatására a megelőző évekre jellemző 31-33 ezer helyett tavaly mindössze 25 ezer panasz érkezett be a hatósághoz. Leg-gyakrabban e-kereskedelemmel, a jótállási igények érvényesítésével összefüggő ügyekben így is több mint egymilliárd forint bírságot szabtunk ki a jogsértő vállalkozásokra.

– Idén milyen, a fogyasztókat védő jogszabály-módosítások lépnek életbe?

– A garanciális ügyintézést egyszerűsítő módosításokat az év elejétől kell alkalmazni. A legfontosabb változás a termékek árához igazodó sávos jótállás bevezetése. A százezer forintnál drágább árucikkekre már két, a 250 ezer forint felettiekre pedig három év a kötelező jótállás. Az intézkedés fenntarthatósági célokat is szolgál, egy nemrégiben megjelent kutatás szerint az emberek csaknem háromnegyede számára a tartósság fontosabb, mint az ár. A hosszabb jótállásnak köszönhetően egyre kevesebb okostelefont vagy tévét kell idő előtt kidobni.

Mostanáig például bútorokhoz vagy gyermekgondozási cikkekhez is csak szabvány és nem jogszabály alapján kellett használati útmutatót adni. Nyártól ez minden termékhez kötelező lesz, de az előírás akár egy letöltési link megadásával is teljesíthető. Jogos vásárlói igény, hogy egy magyar vevő egy Magyarországon forgalmazott árucikk biztonságos használatáról magyar nyelven kapjon tájékoztatást. A hatóság az észszerűség és szükségszerűség követelményeit szem előtt tartva vizsgálja majd a rendelkezés betartását.

– Mik a terveik a következő időszakra?

– A márciusban nyilvánosságra hozott szakmapolitikai programunkban rögzített feladatok végrehajtásával teszünk azért, hogy a hazai termékek és szolgáltatások minősége folyamatosan javuljon. A visszaélések sikeres kiszűréséhez az is kell, amennyiben vásárlóként jogsértést vagy megtévesztési kísérletet tapasztalunk, azt feltétlenül jelezzük az eljáró hatóságnak. A tájékozott és tudatos fogyasztók ma többet tehetnek nemcsak a piac tisztításáért, hanem a gazdasági növekedés és innováció élénkítéséért is, mint bármikor korábban.

Kapcsolódó írásaink