Ellenállt a munkaerőpiac a harmadik hullámnak

Átmenetinek tartják a munkanélküliség februári növekedését az elemzők, és javulást csak a járványügyi korlátozások lazításától várnak. A munkaerőpiaci helyzet romlása a gazdasági növekedés alakulásán is nyomot hagy – tették hozzá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését kommentálva. A KSH adatai szerint februárban a munkanélküliek száma 213 ezer volt, ami 46 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

A munkanélküliségi ráta egy százalékponttal, 4,5 százalékra emelkedett. Januárhoz viszonyítva ugyanakkor a munkanélküliek száma 25 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent. A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként 104 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több, mint az előző hónapban.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta februári csökkenése, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámával szemben. Szerinte azonban könnyen lehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz, és a márciusi le- és bezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy ítélte meg, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatása egyre inkább érezteti hatását a munkaerőpiacon. Különösen is meglátszik a visszaesés a külföldön dolgozóknál, vagyis a külföldi munkaerő leépítése jellemzően előbb történik meg, amelynek oka a határokon való átjárás nehézsége is. Az adatokból az is látható, hogy a fiatalokat súlyosabban érinti a helyzet, amit az okozhat, hogy munkavégzésük sokszor részmunkaidős, tanulás melletti, valamint hogy alacsonyabb a tapasztalatuk, illetve ők még kisebb végkielégítés mellett elbocsáthatók.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megjegyezte: a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a járvány terjedése, valamint a korlátozások hatása látszik a munkaerőpiaci adatokon, és szerinte április után csökkenhet a munkanélküliség. Egy első látásra ellentmondásos adatpárra is felhívta a figyelmet. Arra, hogy míg a 15–74 évesek száma húszezerrel csökkent egy év leforgása alatt, a gazdaságilag aktívak száma – azaz a munkaképes korúak közül, akik dolgoznak vagy munkanélkülinek számítanak – nem lett kevesebb, sőt eközben az aktivitási ráta növekedett.