A szezonális hatásoknak köszönhető a foglalkoztatottak számának emelkedése

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer volt, ami - jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként - 104 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több, mint az előző hónapban.

Bodó Sándor felidézte, hogy míg 2010-ben a foglalkoztatási ráta 56-57 százalékos volt, mostanra ez a mutató már 71-72 százalék között mozog. Ugyanakkor jelezte, ebben az is szerepet játszik, hogy az Európai Unió áttért egy új számítási metódusra, amely szerint a gyesen, gyeden lévők is foglalkoztatottnak számítanak.

Hozzátette, a 2010-es kormányváltás idején még 11 százalék felett volt a munkanélküliségi ráta, ami egy évvel ezelőtt már 3,3-3,4 százalékra csökkent, most pedig 4,4-4,5 százalékon áll. Az államtitkár szerint az adatok azt mutatják, hogy a válság érezteti hatását.

Bodó Sándor arra is kitért, hogy az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás, amelyre a vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

Februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer volt, ami - jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként - 104 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több mint az előző hónapban - közölte kedden a KSH.

A 2020. december-2021. februári háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 574 ezer volt, 50 ezerrel, 1,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,8 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a legjobban a foglalkoztatottság, 39 ezerrel. A közfoglalkoztatottak száma 12 ezerrel esett vissza.

Egy januártól alkalmazott módszertani változás következtében a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosultak, mivel a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a korábban inaktívak vagy munkanélküliek közé soroltak is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt vannak tartósan távol a munkájuktól. Azok számítanak ide, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. Ezek számát a 2020. december-2021. februári időszakban 138 ezerre tette a KSH 4 ezerrel, 2,8 százalékkal többre az egy évvel korábbinál.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 25 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 26,8 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 85,8 százalékra mérséklődött, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatottak száma 9 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 60,8 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 10 ezerrel, 2 millió 408 ezer főre mérséklődött, míg a foglalkoztatási rátájuk - demográfiai okból - 0,2 százalékponttal, 77,1 százalékosra emelkedett. A nők körében a foglalkoztatottak száma 47 ezerrel, 2 millió 78 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 66,5 százalékosra csökkent.

A 15-64 éves népesség lélekszáma 55 ezerrel csökkent egy év alatt, a munkaerőpiactól távol maradó gazdaságilag inaktívak száma esett vissza 49 ezerrel és 6 ezerrel kevesebb lett az aktív népesség létszáma. Így a foglalkoztatásból kiszorult 57 ezer emberből 51 ezren jelentek meg a munkanélküliek között.

Átmenetinek tartják munkanélküliség februári csökkenését az MTI-nek nyilatkozó elemzők és javulást csak a járványügyi korlátozások lazításától várnak. A munkaerőpiaci helyzet romlása a gazdasági növekedés alakulásán is nyomot hagy - tették hozzá a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta februári csökkenése, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámával szemben. Szerinte azonban könnyen lehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz és a márciusi lezárások és bezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató.

A februári adat egyébként különösen meglepő annak fényében, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (FSZ) adatgyűjtése alapján februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, vagyis több mint 3500-zal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma és ismét meghaladta 300 ezret.

Az ING vezető elemzője az aktívak számának változásában keresi a magyarázatot. A 15-74 éves korosztály aktivitási adata az elmúlt hónapok legjelentősebb csökkenését hozhatta februárban. Legutóbb az első hullám végén (az április-júniusi időszakban) volt ennél alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma - mutatott rá. Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban.

Ez aligha kedvező előjel, hiszen még csak most érkezik meg a harmadik hullám a munkaerőpiacra, így az aktivitás további csökkenésével lehet számolni, miközben a munkanélküliek száma is újra emelkedhet - hívta fel a figyelmet.

Munkaerőpiaci szempontból meglehetősen nehéz lesz az első negyedévet tisztán értékelni, de összességében inkább a GDP-növekedést visszafogó hatásra számít Virovácz Péter.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy ítélte meg, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatása egyre inkább érezteti hatását a munkaerőpiacon. Különösen is meglátszik a visszaesés a külföldön dolgozóknál, vagyis a külföldi munkaerő leépítése jellemzően előbb történik meg, amelyet a határokon való átjárás nehézsége is elősegít. Az adatokból az is látható, hogy a fiatalokat súlyosabban érinti a helyzet, amit az okozhat, hogy munkavégzésük sokszor részmunkaidős, tanulás melletti, valamint hogy alacsonyabb a tapasztalatuk, illetve ők még kisebb végkielégítés mellett elbocsáthatók. A fiatalok nagyobb arányban dolgoznak a korlátozások sújtotta olyan ágazatokban is mint, a turizmus.

A március-áprilisi időszakban a korlátozások szigorítása nyomán a foglalkoztatás csökkenése várható, a kedvező fordulat eléréséhez a korlátozások lazítása szükséges. A munkahelyek megtartását segíthetné a bértámogatások mértékének növelése - vélekedett Regős Gábor. Végezetül megjegyezte, a foglalkoztatási szint az adatok romlása ellenére is magasnak tekinthető, a 2010-es szintet mintegy 700 ezerrel meghaladja.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont január után februárban is érezhetően gyengélkedett a foglalkoztatottság. Ebből arra következtet, hogy sem a kormányzati támogatások, sem az "üzleti modellváltás" ilyen hosszú távon nem képes fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.

A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség.

Az elemző megjegyezte: a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. A teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre és ebben érdemi változást most már csak a korlátozások feloldása hozhat, ezek fennmaradásáig hasonló számokra lehet számítani.