Gazdaság

Matolcsy György: Marad a kedvező finanszírozási helyzet

A kamatkondíciók változatlan szinten történő tartása azt jelenti, hogy a kedvező finanszírozási helyzetet továbbra is fenntartjuk - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kedden.

Kiemelte: az infláció megugrását átmenetinek ítéli meg a jegybank, az árak elszabadulására nem kell számítani.

Jövő év első negyedére a jegybanki célérték, 3 százalék közelében stabilizálódik az árak változása - jelezte Matolcsy György.

A jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy „a stabil, kiegyensúlyozott és tervezhető infláció érdekünk”, és nem szabad hallgatni azokra a szirénhangokra, amelyek szerint „a deficit, az államadósság és az infláció nem számít”.

Matolcsy György rámutatott, hogy minden gazdasági-pénzügyi fordulathoz szükséges a vírus legyőzése, emellett meg kell őrizni az árstabilitást, és helyre kell állítani a gazdasági növekedést. E három feladat teljesítése esetén az elmúlt 100 év leggyorsabb gazdasági helyreállítására számíthat Magyarország, 2021-ben a GDP 4-6 százalékkal növekedhet - tette hozzá, utalva arra, hogy ezzel a 2019. végi teljesítmény helyreállítható lenne.

Az MNB elnöke szerint az üzleti szektor szereplőinek köszönhető az, hogy esélye van Magyarországnak visszatérni a fenntartható felzárkózási pályára. Azoknak a vállalatoknak, amelyek az elmúlt egy évben „otthonról is tettek be pénzt”, nem adták fel, és nem bocsátották el tömegével a munkavállalóikat - emelte ki.

A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke elmondta, hogy a gazdaság újraindítását követően fellépő másodkörös hatások az inflációt tartósan emelhetik. Ezt a kockázatot az MNB el szeretné kerülni, ellenkező esetben azonban kész megtenni a szükséges lépéseket.

Kandrács Csaba alelnök azt hangsúlyozta, hogy a járvány harmadik hullámának idején a pénzügyi rendszer minden szereplője stabilan működik, kiszolgálják az ügyfelek igényeit. Kiemelte, hogy az önkéntes pénztárak 2020-ban 4 százalék feletti nettó hozamot értek el. Az alelnök előrevetítette, hogy áprilisban zöld ajánlást ad ki a jegybank a pénzintézeteknek.
 

Patai Mihály alelnök tájékoztatása szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá keretében 30 ezer kis- és közepes vállalkozás 2000 milliárd forintnyi olcsó forráshoz jutott az elmúlt 11 hónapban. A nagyobb vállalatoknak szóló kötvényprogramon keresztül az első negyedévben 7 új kibocsátó 160 milliárd forintnyi forrást vont be a piacról, így 56-ra emelkedett a lehetőséggel élő társaságok száma. Az alelnök arról is beszélt, hogy növekszik a készpénzállomány Magyarországon, de a tendencia beleilleszkedik a nemzetközi trendekbe, válság idején „ez egy természetes folyamat”.

A következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívást, nyárig átmenti kiugrások is előfordulhatnak - írta az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.


Az MNB továbbra is az árstabilitást tekinti a legfontosabbnak. Értékelésük szerint a globális folyamatokat továbbra is a koronavírus határozza meg, elsősorban az oltási folyamat, amely azonban világszerte lassú. A laza monetáris kondíciók továbbra is tartósnak látszanak mind a térségben, mind a világ más részein - írták.


A testület szerint a belföldi helyzet bizakodásra ad okot. A magyar gazdaság az uniós átlagnál kevésbé esett vissza, a munkanélküliség aránya alacsony, a beruházások szinten maradtak, és gyorsan helyreállhat mind a kínálati, mind a keresleti oldal. Utóbbit a lakosság jövedelmének emelkedése is támogatja, ráadásul az oltások jobban haladnak, mint másutt Európában - tették hozzá. A várakozásokhoz képest a folyó fizetési mérleg egyenlege szintén kedvezőbben alakult, és várhatóan tovább javul a következő években. Az államadósság az idén ismét csökkenő pályára áll, az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik. A GDP-növekedés egyelőre mérséklődik a korlátozások meghosszabbítása, és a termelési láncokban jelentkező fennakadások miatt. Éves szinten az idén 4 és 6 százalék között, jövőre 5 és 6 százalék között alakulhat a gazdasági növekedés az MNB szerint.


Az infláció a második negyedévben megközelítheti az 5 százalékot, nagyrészt az üzemanyagok drágulása, és az adóváltozások miatt. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. Éves szinten az idén 3,8-3,9 százalékos infláció, és 3 százalék körüli adószűrt maginfláció várható. A jegybank figyeli a gazdaság újraindítás hatásait, hogy időben semlegesítse az inflációt erősítő hatásokat - írták.


A monetáris tanács kiemelte, hogy az MNB a gazdaság helyreállítását továbbra is támogatja. Eszközeik közül elsősorban az NHP Hajrá konstrukció, a Növekedési Kötvényprogram és az állampapír-vásárlás jelentőségét emelték ki.

Közölték, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybank továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, és ameddig az inflációs kockázatok indokolják, az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között fennmarad a különbség. Március végén újabb eurolikviditást nyújtó devizaswap tender következik, amely a monetáris kondíciók stabilitásához járul hozzá - jelezték.

A monetáris tanács kiemelten figyeli követi a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalás alakulását, és a gazdasági újraindítás inflációs hatásait. Felfelé mutató kockázatok esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására - olvasható a közleményben.

Kapcsolódó írásaink