Gazdaság

Folyamatosan nő a bérek reálértéke

Látványosan bővültek a keresetek 2010 óta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – A hazai jövedelmek medián- és átlagos értéke megegyezik az uniós mutatókkal

Uniós átlag szerinti arányban tér el idehaza az átlag- és a mediánkereset. Szlovákiában a legkisebb, Bulgáriában a legnagyobb az eltérés. Eközben a bérek és azok reálértékének folyamatos emelkedése több statisztikában is kimutatható.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közérdekű adatigénylésnek eleget téve a napokban közölte a magyarországi bruttó mediánbér nagyságát, amely 2019-ben 292 ezer forint volt. A mediánjövedelem ekkor mintegy 75 ezer forinttal volt kevesebb, mint a 367 ezer forintos átlagbér – hívta fel figyelmet tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A statisztikai mutatók és ezen belül a középértékek közül talán a legnépszerűbbek az átlag és a medián, a kettő azonban ritkán esik egybe – a bérek tekintetében is. Az átlag mozgáscentrumnak tekinthető, és azt mutatja meg, hogy mely számadat tudja leginkább jellemezni az átlagolandó adatokat, míg a medián osztó-felező érték, amely arról tanúskodik, hogy melyik az a számadat, amelynél a sokasági elemek fele kisebb, a másik fele pedig nagyobb – emlékeztet a tanulmány.
Az európai uniós tagországok esetében a jövedelmek átlagos és mediánértékéről az Eurostat közölt adatokat.

Pásztor Szabolcs egyetemi oktató, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója lapunk megkeresésére elmondta, a 2019-es legutolsó elérhető eurostatos adatok szerint a jövedelmi medián/átlag arány idehaza 89 százalék, és ezzel hazánk teljes egészében illeszkedik az uniós országok hasonló mutatóinak listájába. Olyannyira, hogy az EU27 esetében éppen 89 százalékot vesz fel a mutató. A V4-eken belül a legjobban Szlovákia szerepel a maga 95 százalékos mutatójával, Lengyelországban és Csehországban viszont éppen a magyar adathoz hasonló az arány.

Éves szinten a medián- és az átlagjövedelem között Magyarországon nagyjából hétszáz eurós különbség van, a hasonló különbség Szlovákiában négyszáz eurós, Lengyelországban kilencszáz eurót, Csehországban azonban több mint ezer eurót tesz ki. Érdekesség, hogy a legnagyobb százalékos eltérés Bulgáriában mérhető: a mediánjövedelem az átlag 76 százalékát teszi ki.

A vezető kutató elmondta még, Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetét méri bruttó és nettó értékben. Tizenegy évvel ezelőtt a bruttó adat 202,5 ezer forint/hó volt, míg a nettó adat 132,6 forint/hó. Azóta látványosan és minden évben bővült a mutató, a KSH statisztikái szerint egyértelműen évről évre nőttek a keresetek és azok reálértékei.

Kapcsolódó írásaink