Gazdaság

Felértékelődött a saját ingatlan szerepe

A keresletnek a hitelezésben és az ingatlanpiaci aktivitásban is láthatók az eredményei, élénk érdeklődéssel indult az év

Még értékesebbé vált a saját ingatlan. A tartósnak ígérkező alacsony kamatkörnyezet, a válságkezelés módja pluszforrásokat hoz a gazdaságba, az inflációtól való félelem a lakásvásárlás iránti kedvet élénkíti, és ezt egészítik ki a bővített támogatások – emlékeztettek az Otthon Centrum szakértői.

Felértékelődött a saját ingatlan szerepe
A lakásfelújítási támogatás sokoldalú felhasználhatósága miatt jelentősen javíthatja a lakhatási körülményeket
Fotó: MH/Purger Tamás

A lakásfelújításhoz kapcsolódó hitellehetőségek elsősorban azoknak a lakástulajdonosoknak kedveznek, akik nem vagy csak korlátozott mértékben rendelkeznek megtakarítással – válaszolták lapunk megkeresésére az Otthon Centrum elemzői. Kifejtették, az ingatlanpiacra ennek a lehetőségnek elsősorban közvetett hatása van, hiszen a felújítók meglévő lakásuk minőségének javítását, komfortnövelését, illetve korszerűsítését végzik el.

Mivel a támogatás jogalapja az, hogy a tulajdonos (ezen belül legalább egy szülő és egy gyermek) legalább egy éve életvitelszerűen lakjon az érintett ingatlanban, az összeg pedig maximum hatmillió forint (ennek felét teheti ki a támogatás mértéke, fele-fele arányban munkadíj- és anyagköltség-megkötéssel), inkább azokat érinti, akik nem akartak (kisebb hányadban pedig nem tudnak) költözni – húzta alá a szakértői válasz.

Mind a babaváró, mind a csok keresletélénkítő támogatás, mivel a kedvezményezetteket plusz lakásvásárlásra fordítható forráshoz juttatja, ezzel növelve a vásárlóerejüket. Önmagában egy ilyen lehetőség azoknak a háztartásoknak jelent előnyt – és várhatóan ők élnek majd ezzel –, akik amúgy is lakásvásárlást fontolgattak, élethelyzetük, életmódjuk megváltozása (családalapítás, első vagy többedik gyermek születése) miatt, és stabil jövedelemmel, némi megtakarítással rendelkeznek – részletezi a szakértői válasz. A csok bővítésre is igénybe vehető, ez pedig akár vissza is foghatja a keresletet.

A falusi csok esetében azok iránt a települések iránt nőhet meg az érdeklődés, ahol ez a típusú támogatás igénybe vehető. A támogatási forma bevezetését követően – amely a kisebb, fogyó népességű településeket hivatott helyzetbe hozni – elsősorban a nagyvárosi körzetekből még napi ingázással elérhető településeken hozott forgalomélénkülést.

A várhatóan hosszabb távon átalakuló munkakultúra főként a nagyvárosi agglomerációs körzetek ingatlanforgalmát élénkíti majd, de ez a szuburbanizáció már a falusi csok bevezetése előtt is jelen volt. Ez általában a gazdasági konjunktúra és az ingatlanár-növekedés velejárója, hogy a dráguló városi társasházi lakásokból megnyílik az út a családok számára a vágyott kertes családi házba költözésre, jellemzően 10–20–30 km-re az eredeti lakóhelytől.

A szakértői válasz arra is kitér, a pandémiának kétféle hatása is volt. Azokat a családokat, akik azokban a gazdasági ágazatokban aktívak, amelyeket a korlátozások ellehetetlenítettek, vélhetően a hitelképesség romlása, illetve a rendszeres jövedelem elvesztése, csökkenése visszatartja az ingatlanügyletektől.

Akinek viszont nem volt érdemi változás a jövedelmében, van megtakarítása és ennek köszönhetően pozitív jövőképe arra nézve, hogy a válság után milyen kilátásai vannak, fokozódott az érdeklődés. Felértékelődött a saját ingatlan, van kereslet a nagyobb, jobb minőségű (például tartós otthoni munkavégzést kényelmesen lehetővé tevő) ingatlan (családi ház) iránt.

Ennek a hitelezésben és az ingatlanpiaci aktivitásban is láthatók az eredményei, az idei évkezdet számos ügyféltevékenységi mutatóban a tavalyi, még Covid–19 előtti hónapokhoz képest kétszeres, de még 2019-hez képest is másfélszeres értéket mutat.

Hozzátették még, a tartósnak ígérkező alacsony kamatkörnyezet, a válságkezelés módja, ami rengeteg pluszforrást hoz a gazdaságba, az inflációtól való félelem a lakásvásárlás iránti kedvet élénkíti, és ezt egészíti ki a támogatás, ami a kedvezményezettek körében egyértelműen pozitív visszhangra talált.

A babaváró hitelek iránti igény az elmúlt hónapokban stabilizálódott, az igénybe vevők négyötöde lakáscélra kívánja felhasználni a hitelt, nagyjából fele-fele arányban felújításra, illetve lakásvásárlásra költenek az MNB által közzétett adatok alapján.

Kapcsolódó írásaink

Piacösztönző otthonteremtő támogatások

ĀNőhet az elsőlakás-vásárlók száma, a bővített csok és az illetékmentesség jelentős árelőnyt hozhat, a meglévő állomány korszerűsítése jobb állagú kínálatot eredményezhet