„Feladatunk a gazdaság egyik alappillérévé tenni a szellemi tulajdont”

– Március 1-jén ünnepelte a 125. évfor­dulóját SZTNH. Hogyan készülnek erre az évre?

– A vírushelyzet miatt a hivatal online ünnepség keretében emlékezett meg az évfordulóról, amelyen köszöntőt mondott Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár, valamint videóüzenetet küldött Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is.

A világszervezet számára ez a gesztus azért is volt fontos, mivel a WIPO 1967-es létrejöttében komoly szerepet játszott a később főigazgatói posztot is betöltő Bogsch Árpád. Emellett előadást tartott Fekete Andrea kutató gyermekorvos, illetve a Teqball, a Richter, a Dreher és a Pick vezetői kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a szabadalmak, védjegyek fontosságát. Az évfordulót azonban nem csak ezzel a programmal ünnepli az SZTNH. A tervek szerint különböző kiállításokkal, kiadványokkal, díjátadókkal, konferenciákkal is készülünk erre az évre.

– Az eltelt 125 év alatt rengeteg szabadalmaztatás történt. Melyek voltak leginkább pozitív hatással a gazdaságra?

– Egy és egynegyed évszázad alatt több mint 230 ezer szabadalmat adott meg a hivatal, így elmondható, hogy Magyarország sikeres a kutatás-fejlesztés (K+F) területén, nemzetközileg elismert eredményekkel büszkélkedhetünk, és egyre népszerűbb az ország a gyártás tekintetében is. Azonban a cégek nem ismerik, nem tudják azokat a lehetőségeket, hogy a találmányukból hogyan gazdagodhatnának meg. Ennek elengedhetetlen része a szellemi tulajdon védelme.

– A szellemi tulajdonnak milyen gazdasági vonatkozásai vannak?

– Egyértelműen versenyhátrányba kerülhetnek, akik nem védetik le a szellemi tulajdonukat. Nagyjából 360, a szellemi tulajdon által vezérelt iparágat különböztetünk meg, és ezek nagy része Magyarországon is megtalálható. Például a high-tech, orvosi és távközlési, informatikai, űrkutatási, hadi és energetikai iparágakban igen jól állunk. Ezeknek az ágazatoknak a GDP-re és a foglalkoztatásra gyakorolt hatása nálunk az európai átlag felett áll.

Akár a hetven százalékot is elérheti azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak az aránya, amelyeknél nem is tudják, hogy kutatás-fejlesztést hajtanak végre. De jellemző probléma az is, hogy a feltaláló ugyan levédeti a találmányát, de megfelelő kapcsolatok nélkül nem képes hasznosítani. A hosszas házalás eredménye, hogy elavul, vagy éppen más egy nagyon hasonló termékkel jelenik meg a piacon.

Lépni kell, nem szabad ülni az eredményeken. Hatalmas probléma egész Kelet-Közép-Európában, hogy kiszivattyúzzák a szellemi tulajdont, mert azt látják, hogy a nálunk lévő hasznosítási technológia nem elég erős. A kormány egyeztet az ágazatokkal annak a módjáról, hogy itthon tartsuk a találmányokat, és azok hasznát a magyar gazdaság élvezze.

– A nemzetgazdaság egészéhez képest a foglalkoztatásban és a munkajövedelemben növelték teljesítményüket a magyarországi szerzői jogi ágazatok egy 2018-as kutatás szerint. Melyek voltak ezek a területek?

– A szerzői jogi ágazatok, például a szoftver és adatbázis, a sajtó és irodalom, a szórakoztató elektronikai eszköz, a vizuális és grafikus művészet, a digitális tartalomelőállítás 2018. évi bruttó hozzáadott értéke 3128 milliárd forint volt, ami a nemzetgazdaság 8,7 százaléka. Ezzel a hagyományos nemzetgazdasági ágak között a kereskedelem, gépjárműjavítástól elmaradva, a közigazgatást, az ingatlanügyleteket és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet megelőzve a harmadik helyen szerepel.

A szerzői jogi ágazatok 2018-ban több mint 353 ezer főt foglalkoztattak, az összes munkavállaló 8,6 százalékát, ami ötvenezer fős növekedés a 2013-as adatokhoz képest. A szerzői jogi ágazatok összes munkajövedelme 2018-ban 1194 milliárd forintot tett ki, ami a nemzetgazdasági érték kilenc százaléka. Az adatok azt is mutatják, hogy az átlagosnál jövedelmezőbb a szerzői jogi ágazatokban dolgozni.

Nemzetközi összehasonlításban is jelentős a szerzői jogi ágazatok súlya hazánkban. A korábbi WIPO-módszertannal készült országtanulmányok alapján a globális átlag a bruttó hozzáadott értékben 5,1, a foglalkoztatásban 5,2 százalék. 49 ország közül a bruttó hozzáadott értékben Magyarország az Amerikai Egyesült Államok (11,4 százalék) és Dél-Korea (9,9 százalék) után a harmadik, a foglalkoztatásban Ausztrália (8,6 százalék) után a hatodik helyen áll.

– Az uniós GDP hány százalékát adják a szellemitulajdon-ágazatok?

– Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) 2019-es kutatása szerint az a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós GDP csaknem 45 százalékát adják – foglalkoztatás terén ez a szám 29,2 százalék, ráadásul a bérek is 47 százalékkal magasabbak az átlagnál. Itt érdemes kitérni a magyar adatokra is, hiszen jobban állunk, mint az uniós átlag.

A szellemitulajdon-intenzív ágazatok a GDP 48,2 százalékát, a foglalkoztatás esetében pedig a 30,8 százalékát adják. Nyilván ezek a nagyszerű mutatók abból fakadnak, hogy van pár magyar húzóágazat – például az autóipar –, ahol koncentráltan van jelen a szellemi tulajdonok hasznosulása.

– A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának mi a terve az elkövetkező időszakra?

– Az idei év természetesen a 125. évforduló megünnepléséről szól, ami nem jelenti azt, hogy a feladatainkról megfeledkeznénk, sőt. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a feltalálók, a vállalkozások, az egyetemek szintjén is mind jobban megértessük a szellemi tulajdon védelmének fontosságát: sokan még most is egy nehézkes, misztikus és ezzel együtt poros hivatalnak gondolnak minket, pedig ez nincs így.

Már csak amiatt sem, mert az SZTNH mindig is az a szervezet volt, amely a leghamarabb találkozott a legújabb innovációkkal – mindez pedig magában hordozza azt is, hogy nekünk is lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Emiatt is tartjuk fontos feladatunknak, hogy a folyamatok modernizációjával felkészüljünk a digitalizáció térhódítására, és kiemelt feladatként tekintünk az e-ügyintézés fejlesztésére.

Ehhez egy apró adat: a 2021 január–februárban elektronikusan beadott bejelentések száma háromszorosa volt a 2020 hasonló időszakának! Az SZTNH tavalyi eredményei is követték a gazdasági fellendülést, ugyanis minden oltalmi formára a korábbinál több nemzeti úton beérkezett bejelentés érkezett. A konkrét kérdésre visszatérve: a nemzetközi versenyképességünk növeléséhez meg kell védeni a szellemi tulajdonunkat. Ezek nélkül külföldön a magyar termék egyet jelent a könnyen lophatóval vagy másolhatóval.

A szellemi tulajdon a következő tíz év legfontosabb versenyképesség növelő tényezője. A magyar vállalkozások egyelőre még tanulják mindezt, pedig külföldön már hagyománya van, és a gazdasági folyamatok egyik alap­pillére. A feladatunk tehát az, hogy a magyar gazdaság egyik alappillérévé tegyük a szellemi tulajdont.