Nem lassult a költekezési kedv

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közlése szerint az előző hónaphoz viszonyítva januárban 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom.

Cseresnyés Péter kiemelte, Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom több mint 80 hónapon át dinamikusan nőtt, ez a tendencia 2020 januárját követően a koronavírus-járvány miatt megtorpant. A járványt követően azonban arra számítanak, hogy az emberek pótolják az elhalasztott - főként tartós fogyasztási cikk - vásárlásaikat, ezáltal pedig a kiskereskedelmi forgalom újra bővülhet.

Az előző hónaphoz viszonyítva januárban 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom - jelentette csütörtökön a KSH.

Az év első hónapjában az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben a decemberi 8,6 százalékosnál jóval mérsékeltebben 2,2 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene tavaly januárhoz viszonyítva.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,5 százalékkal csökkent, ami kisebb esés, mint az előző négy hónapban.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,5 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,3 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 2,2 százalékkal kisebb lett. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,2 százalékkal nőttek az eladások. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,2 százalékkal csökkent a forgalom. Ezen belül az illatszereladások 3,5 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyászati termékek értékesítése viszont 12,3 százalékkal esett vissza.

A bútorok, műszakicikkek kereslete 12,6 százalékkal maradt el a tavaly januáritól az előző fél év tendenciáját folytatva. A könyvek, számítástechnikai és egyéb iparcikkek eladása 13,9 százalékkal, a textilfélék, ruházati termékek és lábbelik forgalma 20,7 százalékkal, a használtcikküzletekben 24,3 százalékkal zuhant vissza.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 35,5 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát - közölte a KSH.

Az idei évtől a kiskereskedelmi forgalomba beleszámított csekély súlyú, 0,6 százalékkal részesedő, nem élelmiszer-kiskereskedelembe tartozó piaci és egyéb, nem bolti kiskereskedelem volumene - nyers adat szerint - 14,3 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 25,5 százalékkal csökkentek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 948 milliárd forint volt, hét hónap után először csökkent ezermilliárd forint alá, de csak 0,14 százalékkal, 1,3 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott - közölte a KSH.