Gazdaság

A járvány fogja vissza a készpénzhasználatot

A megemelt összeghatár is hozzájárult az elektronikus megoldások előnyben részesítéséhez

Előtérbe helyezte a járvány a bankkártyahasználatot, csökkent a készpénzfelvételek száma és összege is. A hitelmoratórium során meg nem fizetett törlesztőrészletek pedig fogyasztásként is megjelenhettek a kiskereskedelemben.

A járvány fogja vissza a készpénzhasználatot
Egyre többen és többbször használnak bankkártyát, a trend, úgy tűnik, megmarad
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az új típusú koronavírus járványa megváltoztatta a magyar emberek fizetési szokásait is. Az OTP Bank megbízásából 2020 novembe­rében készített kutatás alapján az alapvetően készpénzt preferáló lakosság egyre aktívabban kezdte el használni az elektronikus fizetési opciókat a vásárlásai során – idézte fel az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a honlapján közzétett tanulmányában.

Pásztor Szabolcs, az alapítvány vezető kutatója, egyetemi oktató lapunk megkeresésére elmondta, a járvány hosszabb távon hatással lesz a fogyasztók magatartására és a fizetési szokásokra. Több az elektronikus tranzakció, jelentősen növekedett az átutalások és a kártyás vá­sárlások száma, a készpénzfelvé­teleké pedig látványosan visszaesett (darabszámban nyolc százalék felett, értékben pedig majdnem öt százalékkal a megelőző év azonos időszakához képest) – sorolta a vezető kutató.

A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön lebonyolított tranzakciók száma csaknem 13, értéke pedig majdnem húsz százalékkal haladta meg a 2019 harmadik negyedévi forgalmat. Hazai kibocsátású kártyákkal belföldön rekordmennyiségű, összesen 266 millió tranzakciót bonyolítottak le, kétezermilliárd forintot meghaladó értékben a negyedévben.

Az összeghatár megemelése még népszerűbbé tette a kártyahasználatot, és komolyabb kockázatokról nem számolt be az MNB pénzforgalmi jelentése. Mindenképpen várható, hogy megmarad a koronavírus-járvány kártyahasználatot és készpénzkímélő formákat erősítő hatása – összegzett a kérdéskörben Pásztor Szabolcs.

A hitelmoratórium költésösztönző hatására vonatkozó kérdésünkre a vezető kutató azt mondta, az igénybe vevők esetében a törlesztőrészlet (jelenleg) meg nem fizetett összegével bővülhetett az elkölthető jövedelem. Az adósok ezt azt összeget akár meg is takaríthatták, vagy elkölthették.

Amennyiben elfogyasztható jövedelemként tekintettek rá, az megjelenhetett a kiskereskedelemben, amennyiben pedig tudatosan megtakarította az adós, akkor azt később fogyasztásra vagy törlesztésre használhatja. Annyi biztos, hogy a moratóriumot igénybe vevőknél jelentkezhetett egyfajta átrendező hatás. Hozzátette, érdemes még kiemelni a kényszermegtakarításokat is. Ott, ahol növekedett az elkölthető jövedelem a moratórium miatt, de a bizonytalanság miatt nem került sor többletfogyasztásra, úgynevezett kényszermegtakarítás történt.

Kapcsolódó írásaink