Gazdaság
A minimálbérek reálértéke folyamatosan emelkedik uniós összehasonlításban
A gazdasági elemzők szerint akkor tekinthető úgy, hogy egy társadalom jó irányba halad a fejlődést illetően, ha a gazdasági növekedésből minél szélesebb rétegek részesülnek és ha folyamatosan zsugorodik a jövedelmi egyenlőtlenségek közötti különbség.
A statisztikai adatok elemzése azt mutatja, hogy a pozitív növekedési hatások a társadalom széles körében érezhetőek, javultak a szegénységi arányok, értékük alacsonyabb, mint az uniós átlag.
Az Európai Unió államaiban ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség a fejlett országokban az átlag felett alakul. A vagyoni egyenlőtlenség Hollandiában (90,2 százalék), Dániában (86,7 százalék) és Svédországban (83,8 százalék) tapasztalható, de Németországban (81,6 százalék) és Ausztriában (73,9 százalék) is igen jelentős ez a mutató, amely Magyarországon 66,3 százalékos.
Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség, növekedésének mértéke jelentősen elmarad az EU-tagállamokban tapasztalt emelkedéstől, ami azért lényeges, mert minél kisebb a növekedési mutató értéke, annál kisebb a társadalmi egyenlőtlenség egy adott országon belül.
Magyarország nagy előnye, hogy a gazdasági növekedés a társadalom széles köreiben érezhető, ami a 2010 – 2019 között hazai felzárkózási programok következménye.
Egy-egy ország gazdasági fejlettségét jól mutatja, hogy a lakosságon belül mekkora azok aránya, akik a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkeznek.
Az Európai Unió területén a szegénységi arány 2010 és 2019 között 16,5 százalékról 0,3 százalékponttal 16,8 százalékra emelkedett átlagosan. Magyarország ezen mutató tekintetében igencsak jól áll, ugyanis az uniós átlaggal szemben (16.8) hazánkban ez a mutató 12.3 százalékos.
Mindezek mellett amíg a világjárvány meg nem akasztotta, folyamatos volt a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása. A KSH adatai szerint 2019-ben például az egy főre jutó (teljes társadalomra vetítve) éves bruttó munkaviszonyból származó jövedelem 1 millió 319 ezer forint volt, ami 10,8 százalékkal magasabb, mint az előző évben és több mint kétszerese a 2010-es szintnek.
Ugyanakkor jelentős tényező, hogy a legalsó jövedelmi ötöd munkajövedelmének növekedési üteme felzárkózott és meghaladta a legfelső ötödét.
Az alsó ötöd munkabére 63 százalékkal, a felső ötödé 69 százalékkal, míg a három középső ötöd átlagos munkabére 95 százalék feletti mértékben növekedett 2010 és 2019 között.
De nemcsak a munkabérek emelkedése okozta, hogy csökkentek a társadalmi csoportok közötti különbségek hazánkban: a béreken túl a szociális, társadalmi juttatások is hatással vannak az életszínvonalra, amelyek ugyancsak pozitív képet mutatnak.
Érdemes megvizsgálni a minimálbér alakulását is egy-egy országon belül. Uniós összevetésben, nominális összegét tekintve Luxemburgban, Írországban, Hollandiában és Belgiumban a legmagasabb a minimálbér. Azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lemaradásunk folyamatosan csökken Magyarországgal azonos fejlettségű országokhoz viszonyítva: 23 százalékkal emelkedett a vásárlóerő-paritáson számolt minimálbér az Eurostat adatait tekintve. Fontos megjegyezni, hogy a hazai minimálbér reálértékének növekedése az elmúlt években átlagos 6 százalékos volt, megőrizte a vásárlóerejét és meghaladta a régiós átlagot. A százalékos számítás szerint 2010 és 2021 között a minimálbér reálértéke 78 százalékkal nőtt.
