Gazdaság

Válságállónak bizonyult a hazai kiskereskedelem

„A folyamatos hatósági jelenlétnek köszönhetően a megelőző időszak átlagának harmadára, tizennyolc százalékra szorítottuk vissza az ismételt jogsértések arányát”

A drasztikus tavaszi visszaesést ledolgozva 2020-ban az egy évvel korábbival lényegében azonos teljesítményt nyújtott a kiskereskedelmi ágazat, az internetes és csomagküldő értékesítés éves forgalma tavaly múlta felül először az ezermilliárd forintot. A múlt év fontos tanulsága, hogy a kiskereskedelem a legnehezebb körülmények között is képes megbízhatóan garantálni a magyar családok folyamatos ellátását – mondta lapunknak Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

Válságállónak bizonyult a hazai kiskereskedelem
Cseresnyés Péter: Nem tudunk példát tartós áruhiányra
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– A koronavírus milyen hatással volt a kiskereskedelemre?

– A legfontosabb próbatétel az volt tavaly, hogy az ágazat képes-e rendkívüli körülmények között is biztosítani a folyamatos ellátás feltételeit. A kiskereskedelem a járványhelyzetben bizonyította válságállóságát, nem tudunk példát tartós áru-
hiányra. Egy-két tavaszi héten látszottak a pánikvásárlások jelei, de miután mindenki megtapasztalhatta, hogy a kiürülő polcokat legkésőbb másnapra újratöltik, hamar elültek az efféle rohamok is.

Átmeneti kivételt legfeljebb azok a termékcsoportok jelenthettek, amelyek iránt a koronavírussal szembeni védekezés miatt élénkült meg ugrásszerűen a kereslet. Mára azonban a legkülönfélébb üzletek kínálnak rendkívül széles választékot maszkokból és kézfertőtlenítőből. Mindannyian köszönettel tartozunk a kiskereskedelemben dolgozóknak példás helytállásukért a legszigorúbb korlátozások idején is.

– Mennyivel esett vissza tavaly a kiskereskedelmi forgalom?

– A statisztika 2019-hez képest minimális, 0,2 százalékos csökkenést mutat a szektor teljesítményé­ben. Áprilisban tíz százalékkal zuhant vissza az üzletek forgalma, 2020 második felében azonban már látszott, hogy az éves mutató vagy valamivel a tavalyelőtti felett, vagy kicsivel alatta alakul majd. A múlt év tavaszán a 2013 nyara óta tartó töretlen növekedés szakadt meg a járvány miatt. Az üzlettípusokra bontott adatokból világosan látszik, hogy tartós fogyasztási cikkekből és üzemanyagból vásároltunk lényegesen kevesebbet. Az emberek a fertőzésveszély miatt sokkal ritkábban mozdulnak ki, és megfontoltabban költik a pénzüket.

– Mire lehet számítani, idén újra növekedésnek indulhat a kiskereskedelem?

– A magyar családok anyagi mozgásterét két fő tényező befolyásolja: van-e munka, és hogyan alakul a jövedelmük. A vírusválság hatásai a foglalkoztatásban is megmutatkoztak az első hullám idején. A múlt év végére azonban ismét 4,5 mil-
lióan dolgoztak Magyarországon, az utolsó negyedévben az elsődleges munkaerőpiacon négyezerrel többen, mint egy esztendővel korábban. A munkanélküliek aránya az egyik legalacsonyabb Európában.

A bérek nyolc éve emelkednek, 2010 óta megkétszereződtek, a növekedés a járványhelyzetben sem állt le. Arra lehet számítani tehát, ha az egészségügyi félelmek megszűnnek és a gazdasági bizonytalanságok eloszlanak, a vásárlók visszatérnek azokba az üzletekbe is, amelyeket most még inkább elkerülnek. Ezért is nagyon fontos, hogy minél többen a lehető legkorábban beoltassák magukat. Mindenkit arra buzdítok, hogy regisztráljon a vakcinára.

– A kiskereskedelemben milyen intézkedéseket kellett tenni a pandémia miatt?

– Az ágazatban dolgozók egészségének védelme érdekében a tömegközlekedés mellett elsőként a boltokban, bevásárlóközpontokban tettük kötelezővé a maszkviselést. A második hullámban az éjszakai kijárási tilalommal összhangban az üzletek legkorábban reggel öt órától este hét óráig tarthatnak nyitva. Átmeneti szabályozással és adókedvezménnyel is könnyítettük az áruszállítást és az online rendelést.

Részben ennek köszönhető, hogy az elektronikus kereskedelem éves forgalma tavaly lépte át először az ezermilliárd forintot. November minden idők legerősebb hónapja volt az internetes és a csomagküldő értékesítésben. Az e-kereskedelem korábban hat-hétszázalékos részaránya a teljes forgalomból kilenc százalékhoz közelített 2020-ban. Folyamatos kapcsolatot tartunk a szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, minden méltányolható kérésüknek igyekszünk eleget tenni. A kormány az ágazat legnehezebb helyzetben lévő szereplőit közvetlenül is megsegíti.

Összesen 45 milliárd forintos forrásból egyedi pályázati rendszerben támogatjuk a falusi kisboltokat, amelyeknek kulcsszerepük van a kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzésében. Most lehetőséget teremtünk arra, hogy a még meglévők fejlesztési forráshoz jussanak, és a korábban megszűntek újranyissanak. Az így létrejövő közösségi terek postai szolgáltatások nyújtására, vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazására is alkalmasak lesznek.

– A fogyasztóvédelemre milyen hatással volt a koronavírus?

– A járványhelyzetre tekintettel már február végén fokozott országos fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendeltünk el. Próbavásárlásokkal is igyekeztünk elejét venni annak, hogy tisztességtelen nyerészkedők a vírussal kapcsolatos félelmekre építve rövidítsék meg a magyar családokat. A vámhatósággal együttműködve a kollégák összesen közel 26 millió darab védőeszközt ellenőriztek a vámhatáron, négymillió maszk, védőkesztyű, arcpajzs vámkezelését tiltották meg.

Az országhatáron megállított termékek darabszáma 2019-hez képest hússzorosára nőtt. Az online kereskedelem felpörgéséhez igazodva a korábbi 700–900 ellenőrzéssel szemben tavaly összesen 1500 webáruházat vizsgált a fogyasztóvédelem. A folyamatos hatósági jelenlétnek köszönhetően a megelőző időszak átlagának harmadára, 18 százalékra szorítottuk vissza az ismételt jogsértések arányát.

Kapcsolódó írásaink

Egyetemközpontú innovációs tudásbázis Nagykanizsán

ĀA Pannon Egyetem vezetésével indított, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott központ küldetése, hogy a körforgásos gazdaság követelményeit integrálja az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe