Gazdaság

Munkaerőpiaci ösztönző lehet a fiatalok adómentessége

A korábbi elhelyezkedéssel összességében növekszik a kormányzat adóbevétele, és csökkenhet az elvándorlás is, legalábbis a lengyel példa ezt mutatja

Jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelent a huszonöt év alatti korosztály. A fiatalok jövedelemadó-mentessége gyakorlati tapasztalat megszerzésének lehetőségét is rejti, amelyet a nagyobb munkaadók ma is gyakran hiányolnak.

Munkaerőpiaci ösztönző lehet a fiatalok adómentessége
A 25 év alattiak gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Hazánkban a huszonöt év alatti fiatalok foglalkoztatottsági rátája jelenleg 28,1 százalék az Eurostat adatai szerint. Az uniós átlag 31,8 százalék, Hollandiában legmagasabb ugyanez a mutató, 62 százalékkal. Ausztriában, Dániában, vagy az egyébként nem európai uniós tag Svájcban, vagy éppen az Egyesült Királyságban a fiatalok nagyjából fele dolgozik.

Hazánkban tehát rejteget munkaerő-piaci tartalékot a fiatal korosztály – mondta el megkeresésünkre Pásztor Szabolcs egyetemi oktató, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója. Kifejtette, a korábbi munkába állással összességében növekszik a kormányzat adóbevétele, mivel többet fogyaszt a munkavállaló és növekednek a nyugdíjbefizetések.

Lassíthatja továbbá a fiatalok elvándorlását, Lengyelországban a bevezetés elsődleges indoka ez volt. Pásztor Szabolcs kiemelte, a főiskola, vagy esetleg egyetem mellett dolgozó fiatalok gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek, ami azért fontos, mert a multinacionális cégek gyakran emlegetik ennek hiányát az állásinterjúkon.

Hazánk a lengyel példához csatlakozik – mondta a kutató. Lengyelországban az utóbbi 15 évben (2019-ig vizsgálva) 1,7 millió fővel csökkent a munkaerő állomány, amelynek hátterében a kivándorlás áll. Pásztor Szabolcs megjegyezte, Lengyelország két évvel ezelőtt vezette be a magyarnál is nagyvonalúbb adókedvezmény-rendszerét, más tagállamok eddig nem vezettek be semmi hasonlót.

Mind a magyar, mind pedig a lengyel olvasatban elhangzott, hogy a kivándorlást illetően fontos értéke és üzenete van. A megmaradó többletjövedelmet a munkavállalók általában lakhatási kiadásokra költik.

Ami az érintettségi kört illeti, a kutató azt mondta, 280 ezer főt szoktak említeni. Szerinte elképzelhető, hogy a háromszázezres bruttó havi fizetésnél jelentkező 45 ezer forintos növekmény vonzó lehet sok fiatal számára, és ösztönözheti a munkavállalását.

Vagyis elfogadhat olyan ajánlatot, amelyet korábban nem feltétlenül fogadott volna el. A vállalatok számára is vonzó lehet ezután 25 év alattit foglalkoztatni, ezért inkább munkaadói-munkavállalói vonalon lesz érezhető az intézkedések közvetlen hatása.

Kapcsolódó írásaink