Hogyan készülnek az emlékérmék?

Sokakban vetődik fel a kérdés, hogy mi a közös Szent István királyunkban, az égig érő fa meséjében és az agárban. Elsősorban az, hogy az ezeket ábrázoló motívumokat is megcsodálhatjuk az idei emlékérméken.

Az emlékérméket kifejezetten abból a célból bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank, hogy az egyes kiemelt jelentőségű, össztársadalmi és egyetemes nemzeti értékeket megtestesítő események, évfordulók alkalmával a megemlékezést szolgálják. Így – bár az emlékérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek – a jegybank, mint kibocsátó a fizetési forgalomban való használatukat kifejezetten kerülendőnek, a pénzforgalmat zavaró hatásúnak tartja.

Az emlékérmék – egyedi kivitelezésük és korlátozott példányszámuk mellett – épp azáltal képesek megőrizni magas presztízsű értékközvetítő szerepüket, hogy nem részesei a mindennapos fizetési műveleteknek.

Az emlékérmék anyagukat tekintve általában aranyból, ezüstből készülnek, de 1980 óta nem nemesfém emlékérméket is kibocsát a jegybank. Többségük kétféle kivitelben készül, verdefényes (brilliant uncirculated vagy BU) és tükörfényes (proof vagy PP) technológiával.

Az emlékérmék sorát 1948-ban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére megjelent ezüst érmesor nyitotta meg. Az elsősorban numizmatikai célú emlékérme-kibocsátás 1968 óta vált rendszeressé.

Az emlékérmék különleges világába kalauzol el bennünket Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója.