Gazdaság
Orbán Viktor: Elindult a gazdaság-újraindítási akcióterv
Orbán Viktor kifejtette: a járvány előtt a magyar gazdaság rekordokat ért el, ám a koronavírus-járvány okozta válság - bár nem tudta ledönteni a lábáról - adott „egy nagy gyomrost” a gazdaságnak, és megindult a védekezés korszaka.
A miniszterelnök mérleget vont a már lezárult gazdaságvédelmi akciótervről, amely - mondta - elérte a célját, a munkahelyek megtartását, 2020. decemberben ugyanis már ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, 2019 decemberében.
A foglalkoztatottak száma újra elérte a 4,5 milliót - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését - amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál.
Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.
Úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra.
A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét.
Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll - ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta - mondta a kormányfő.
Újabb konzultáció indul
A kormányfő jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt - online formában - a nyitás kérdéseiről.
„A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot” - jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, „nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret”.
Közölte: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor „döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét”. „Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” - fogalmazott.
A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.
A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt - amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.
A gazdaság-újraindítási akcióterv már elfogadott lépései:
• 5 százalékra csökkent a lakásépítés áfája, és akár 3 millió forint is járhat lakásfelújításra.
• Bértámogatás segíti a bajba jutott vállalkozásokat.
• Elindult az elmúlt évtizedek legnagyobb orvosi béremelési programja.
• A hitelmoratórium sok százezer magyar családnak jelent segítséget.
• Több hullámban visszaépíti a kormány a 13. havi nyugdíjat.
• A 25 év alatti fiatalok a jövő évtől jövedelemadó-mentességet kapnak.
A gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette: a középpontban a felsőoktatás áll majd, Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő. A miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Hozzátette: április 1-jéig „az átalakulni akaró egyetemek” át tudják magukat alakítani.
A harmadik ütem, a nagy fejlesztések időszaka júliusban indul, és alapvetően a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására építenek majd - ismertette a miniszterelnök.
Hozzátette: bizonyos kérdésekben - a család hagyományos értékeit és a migrációt illetően - Magyarország erős ellenlábasa lesz Brüsszelnek, bizonyos témákban - például a zöldgazdaságban és a digitalizációban - viszont a legerősebb szövetségese.
Az újraindítási terv fontos lépésének nevezte továbbá a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány versenyt fut külföldi beruházások idehozataláért robosztus beruházásösztönzési programjával.
Megemlítette továbbá, hogy Magyarország meg akarja őrizni jelentős regionális pozícióját a hagyományosról az elektromos autókra való átállásban.
Kitért emellett arra: várakozása szerint a 2020-as magyar gazdasági visszaesés közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz.
Előadásában végül szólt a hazai gazdaságban a magyar tulajdoni arány alakulásáról: az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bolti kiskereskedelmi ágazatban nem sikerült áttörést elérni. „Fejtörést okoz mindannyiunknak (...), hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni” - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jövőben 50 százaléknál magasabb magyar tulajdoni arányt szeretnének látni az információ és kommunikáció szektorában, az építőanyag-iparban és a vasútijármű-gyártásban is.
Min múlik a magyar gazdaság sikere? - tette fel a kérdést Orbán Viktor. Én máshonnan nézem a világot, mint a gazdasági szakemberek - tette hozzá.
A kormányfő meglátása szerint 3 kategória sikere határozza meg a magyar gazdaság minőségét: az első, a munkások minősége, a második a vállalkozók minősége, míg a harmadik befolyásoló tényező a gazdaságpolitikusok minősége.
Ehhez pontos, tanulékony és öntudatos dolgozók kellenek, mert ha a dolgozó emberek testtartása egyenes, az ország testtartása is egyenes, a magyar munkások nem kócerájokban, hanem a világ legmodernebb gyáraiban dolgoznak, ezért a munkaerőért jönnek ide az adókedvezmények mellett a beruházók - fogalmazott a kormányfő.
Ha a dolgozók hozzáállása, akik ezt a kormányt megválasztották, nem ilyen lenne, „akkor nem nemzeti, hanem globalista, internacionalista, sorosista kormány lenne”.
A vállalkozók legyenek kezdeményezők, ütésállók, és legyenek magyarok - azaz, amikor jól megy nekik, áldozzanak a hazára: kultúrára, sportra, egyházra – tette hozzá; a gazdaságpolitikusok pedig legyenek bátrak, kiszámíthatóak és csapatjátékosok: itt a kormányfő méltatta többek között a kamarai elnököt, a jegybankelnököt és a pénzügyminisztert.
Ha az együttállása megvalósul ennek a háromnak, fontos, hogy a miniszterelnök ne rontsa el. Hallgasson az okosakra; most azért vagyunk itt, hogy hallgassunk az okosakra – fogalmazott a kormányfő.
