Keresettebbek lettek a kisebb irodák

Az állami támogatások legfeljebb közvetett hatást gyakorolnak a garázspiacra, mivel ezeket a forrásokat lakhatási célra, illetve a feltételek javítására lehet igénybe venni – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, az egyre inkább beépített helyeken gondot jelent a parkolás, amelynek ingyenessé tétele rövidtávon valamelyest orvosolta ugyan a problémát, de hosszútávon nem oldotta meg. Ha a garázsok átlagos bérleti díjait
vizsgáljuk, a fővárosban egy év alatt csökkent is valamelyest az átlagár, a 2020. januári 24 ezerről 22 ezer forintra. Ehhez hozzátartozik az is – részletezte Balogh László –, hogy amíg a külső kerületekben 15–16 ezer forintért is bérelhető garázs, a belső kerületekben ez az összeg elérheti ennek a dupláját is, a budai oldalon eleve magasabb ez az átlag.

Ha az eladási árakat nézzük, felértékelődtek a parkolóhelyek, a tavaly januári 4,8 millió forintról ötmillió forintra drágultak. Itt is jellemző a kétszeres vagy akár háromszoros árkülönbözet. A XVII., XVIII. kerületben, illetve Csepelen hárommillió forint alatt is találni eladót, de a VI., VII. kerületben hét és fél millió forintot is elkérhetnek ugyanezért.

A megyeszékhelyeken hasonló a tendencia, a 3,6 millió forintos kínálati átlag most négymillió forint, és átlagosan húszezer forintért bérelhetünk garázst – mondta a szakember.

Hozzátette egyúttal, mivel a parkolás a nagyvárosokban is kihívást jelent, az ingatlanfejlesztők számára mindig kérdés, hogy kifizetődőbb-e (sok esetben olcsóbb) megváltani adott számú parkolóhelyet az önkormányzatnál, vagy pedig mélygarázst, parkoló(háza)t építeni. Az új lakásba költözők, köztük a támogatásokat igénybe vevők számára szempont a parkolóhely is, családok esetében sokszor nem opció, hogy legalább egy autóval rendelkezzenek-e. Egyelőre még nem jellemző (de ingatlanhasznosítási lehetőség), hogy belvárosi kisebb telkekre nem társasház, hanem a gondokat enyhítendő, parkolóház épüljön – emelte ki Balogh László.

Felhívta egyúttal a figyelmet arra is, hogy a lakások területéhez képest egy-egy társasháznál kisebbek a közös területek (közlekedők), a parkolóhelyek kialakítása pedig öt-hatmillió forint is lehet darabonként, ezért lehet sokszor olcsóbb ezeket megváltani, semmint megépíteni.

Az irodák piacán az árak minimálisan változtak, több céget viszont újragondolásra késztetett a járvány, nem egy esetben ez jelenti egyben a túlélésüket is. Balogh László azt mondta, a járvánnyal egyidejűleg átalakult a munkarend is, a kis- és közepes vállalkozásoknál a túlélést is jelentheti egy-egy bérletidíj-kedvezmény. A kisebb irodák lettek a keresettebbek, az otthoni munka megjelenése pedig hosszabb távon is befolyásolhatja ezt a piacot.

Ami az eladó irodák négyzetméterenkénti átlagárát illeti, egy év alatt 610 ezerről hétszázezer forintra drágult a fővárosban, azonban kisebbek az eladásra kínált területek, így az átlagos eladási árak is. A bérleti díjak szintén csökkentek. Egy négyzetméterre vetítve minimális ugyan az árváltozás, azonban a kifizetett díjak átlaga alacsonyabb lett 2020 januárjához képest, 430 ezer forintról 347 ezer forintra csökkent.

A vidéki nagyvárosok esetében hasonló a tendencia, 300 ezerről 340 ezer forintra nőttek az átlagos eladási négyzetméterárak, míg a bérleti díjaké gyakorlatilag stagnált. Amíg viszont Budapesten stagnált az eladó irodahelyiségek száma, nagyvárosainkban tíz százalékkal bővült a kínálat, a bérbe vehetőek esetében a fővárosban szűkült a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont valamelyest nőtt. Balogh László szerint ugyanakkor nincs olyan terület, ahol a távmunka teljes egészében kiváltaná az irodai jelenlétet. Nagyobb lehet az otthoni munka aránya a továbbiakban, a rugalmas munkarend hosszabb távon megmaradhat.