Gazdaság

Idén újra lehet itthon gazdasági növekedés

Az otthonteremtési intézkedések, a lakásépítések- és ­felújításokújból gyarapodást eredményeznek Magyarországon, amihez méghozzájárul a moratórium meghosszabbítása is

Az oltás előrehaladása az idei gazdasági teljesítményünket meghatározó legfontosabb tényező, mert ennek függvényében lehet enyhíteni a járvány terjedését akadályozó korlátozásokat – nyilatkozta lapunknak Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Hozzátette: a jegybank lépései a sikeres gazdasági védekezést és a válság utáni finanszírozást is megalapozták.

Idén újra lehet itthon gazdasági növekedés
Balatoni András: A válság utáni erősödéshez a fogyasztás, a beruházások és az export is hozzájárul
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– Milyen hatása van a járvány második hullámának a gazdaságra?

– A második hullám másképpen és más mértékben hatott a gazdaságra, mint az első. Tavasszal a gazdaság széles körű leállását, a termelési láncok akadozását tapasztaltuk Magyarországon és valamennyi országban. A feldolgozóipar az év végén, különösen az exportra termelő nagyvállalatok, már a járvány előtti szint felett járnak a kibocsátásban. Az építőiparban is növekedést regisztrálhattunk novemberben. A szolgáltatószektorra azonban a második hullám újból erősen hatott az egészségügyi okokból hozott korlátozások következtében. Az ágazatok tehát – alapvetően rajtuk kívül álló okokból – eltérően teljesítettek tavaly év végén, ami éves átlagban hat százalék körüli gazdasági visszaesést eredményezett.

– Miért képes most az ipar és az építőipar ismét növekedni a járvány ellenére?

– Röviden úgy lehetne összefoglalni, elhárultak a termelést korlátozó tényezők, emellett élénkült a kereslet is ezekben az ágazatokban. A gazdasági szereplők a lehetőségekhez képest megtanultak együtt élni a járvánnyal. Kialakították azokat a termelési folyamatokat, amelyek biztonságosak pandémia idején is, így nem kellett emiatt ismételten leállítani egyes üzemek termelését és az építkezéseket. Az azonban, hogy egy ágazat termelési lehetőségei helyreállnak, még nem elegendő ahhoz, hogy valóban bővüljön az adott ágazat kibocsátása. Ehhez szükség van keresletre is. Az autóipar kereslete már emelkedett az elmúlt év végén, ami a távol-keleti piacok dinamikus bővüléséből fakad. Az építőipar kicsit más történet. Ott nem csak a koronavírus-járvány miatt lassult a teljesítmény a tavalyi év első felében, hanem a lakásáfa visszaemelése, illetve a csökkenő állami beruházások is hozzájárultak ehhez. Szerencsére mindkét tényező esetén látszik elmozdulás, így az ágazat további emelkedése várható a következő negyedévekben.

– Milyen gazdasági növekedésre lehet idén számítani és az oltás előrehaladása ebben az évben ez mennyire befolyásolja a gazdaságot?

– Az egészségügyi szakemberek kezében vagyunk. Az oltás előrehaladása az idei gazdasági teljesítményünket meghatározó legfontosabb tényező, mert ennek függvényében lehet enyhíteni a járvány terjedését akadályozó korlátozásokat. Úgy számolunk, ha az oltás már az első félévben széles körű lesz, akkor a gazdasági növekedés elérheti a hat százalékot. Azonban, ha a második félévben lehet csak enyhíteni a korlátozásokat, akkor a bruttó hazai termék (GDP) mérsékeltebben, négy százalék körüli mértékben bővülhet.

– Az oltáson kívül mi alapozza meg, hogy a gazdaság idén helyrebillenjen?

– Amennyiben a járványt leküzdjük, akkor a gazdasági fundamentumok gyors kilábalást, akár az elmúlt száz év leggyorsabb válság utáni helyreállását is lehetővé teszik. Ehhez a belső fogyasztás, a beruházások és az export egyaránt hozzájárul. A családok az elmúlt egy évben nem akartak, vagy nem is tudtak annyit költeni, mint korábban, mivel bezártak a mozik, színházak, éttermek, ezért a korlátozások után várhatóan bepótolják az elhalasztott fogyasztásukat. A beruházások a korábbi válságokban lassabban álltak helyre, de most minden adott a gyorsabb emelkedéshez. A kormány által bejelentett otthonteremtési intézkedések, a lakásépítések és lakásfelújítások újból növekedését eredményezhetik, amelyhez hozzájárul a moratórium 2021 első félévére vonatkozó meghosszabbítása. A vállalati hitelezés és beruházások élénkülését az NHP Hajrá! és a Növekedési Kötvényprogram mellett állami hitel- és garanciaprogramok is támogatják. Harmadrészt a költségvetési beruházások a tervek szerint már szintén emelkednek az idei évben. Végül, a gazdasági kilábalást természetesen befolyásolja a felvevőpiacaink helyreállásának sebessége is.

– Mennyire jelent segítséget a munka- és a hitelpiac stabilitása, mi jellemző ezekre?

– Erre a kérdésre talán úgy lehet a legkönnyebben választ adni, ha bemutatjuk, mi történt akkor, amikor ezek a piacok nem működtek megfelelően. A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság jelentősen növelte a munkanélküliséget, ami meghaladta a tíz százalékot. A reálbérek csökkentek, ami visszavetette a háztartások jövedelmét és így a fogyasztását. Másrészt a hitelezés lefagyása azt eredményezte, hogy a kis- és középvállalati szektor nem volt képes fejleszteni, nem tudott munkahelyeket teremteni. A hazai beruházások GDP-hez viszonyított aránya, az úgynevezett beruházási ráta húsz százalék alá csökkent. Ezek a hatások nem csak a válság mélységét növelték, és elhúzódó kilábalást eredményeztek, hanem nehezen kezelhető strukturális problémákhoz vezettek, amit csak innovatív, átfogó konszolidációval, teljes munkaerőpia­ci, költségvetési és monetáris fordulattal lehetett ellensúlyozni. Ezzel szemben a tavalyi válságévben sem emelkedett a munkanélküliségi ráta öt százalék fölé, a bérek reálértelemben még emelkedtek, ami a hitelmoratóriummal kiegészülve azt eredményezte, hogy nemzetközi összevetésben is csak kismértékű fogyasztáscsökkenést regisztrálhattunk Magyarországon. Másrészt a hitelezés bővülése mellett a tavalyi évben sem csökkent a beruházási ráta a hosszú távú felzárkózást megalapozó 25 százalék alá.

– Mikorra és mitől állhat helyre a munkaerőpiac?

– Bár a recesszió mértékéhez képest a munkaerőpiaci reakció enyhe volt, de nem szabad hátradőlnünk. Egyrészt a tapasztalatok szerint a válságok némi késéssel fejtik ki hatásukat a munkaerőpiacra. Másrészt sokan kényszerültek részmunkaidőbe vagy akár fizetés nélküli szabadságra, ami természetesen hosszú távon nem fenntartható helyzet. Mindezek arra utalnak, hogy fel kell készülni a munkahelyek védelmére a következő hónapokban is, amíg a vakcina tömeges elterjedésével és a korlátozások feloldásával ismét dinamizálódhat a munkaerőpiac. Mindezek alapján úgy számolunk, hogy a teljes foglalkoztatást 2022-ben közelítjük meg ismét.

– Tavaly rekordmagas lett az államháztartási hiány, csaknem 5500 milliárd forint. Hogyan látja a jegybank, túlzott volt-e a költekezés? Hogyan lehet ezt idén egyensúlyba hozni, és hogyan hat ez az államadósság alakulására?

– Egy jelentős gazdasági visszaesés idején a költségvetés alapvető feladata, hogy támogassa a gazdaságot. Éppen az mélyítette el többek között 2009-ben a recessziót, hogy a magyar költségvetés a korábbi túlköltekezés következtében már nem tudta élénkíteni a gazdaságot. A megszorításokon alapuló gazdaságpolitika akkor tovább mélyítette a visszaesést. Az elmúlt években azonban jelentősen csökkent a költségvetés hiánya és adóssága is, rá­adásul a finanszírozás szerkezetében is kedvező folyamatoknak bontakoztak ki, ezért 2020-ban kellő mozgástér állt rendelkezésre a gazdaság élénkítésére, és a hazai költségvetés élt is ezzel a lehetőséggel. A hazai deficit alakulása és az államadósság növekedése 2020-ban nem tért el az európai átlagtól. Az idei évben várhatóan a deficit és az adósságráta is már csökkenő pályára áll, 2022-től pedig vissza kell térni az egyensúly és növekedés jól bevált receptjéhez.

– Mennyire hangsúlyosak véleménye szerint a fiskális és monetáris intézkedések a járványügyi védekezésben?

– A 2009-es válsággal szemben a kormány és a jegybank teljes együttműködésben támogatja a gazdaságot, és ennek eredményei jól láthatók. A költségvetési politikát megszorítások helyett most munkahelyvédelmi és gazdaságélénkítő intézkedések jellemzik, az adósokat a devizahitelesek kálváriája helyett a hitelmoratórium védi, a banki hitelek pedig a lefagyás helyett élénken bővülnek. A Magyar Nemzeti Bank lépései az akut válságkezelés mellett a sikeres gazdasági védekezést, és az új normákra épülő, pandémia utáni gazdaság finanszírozását is megalapozták. A meghozott intézkedések fenntartották a pénzpiacok zavartalan működését és biztosították minden szereplő számára a szükséges likviditást, valamint nagyban hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedés újraindításához. A különböző célzott jegybanki programokon keresztül az MNB 2020-ban 5900 milliárd forintnyi forrást juttatott a gazdaságba, miközben a monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását is.

– Mennyire javítják véleménye szerint a járvány miatt bevezetett állami támogatási programok a hazai vállalkozások versenyképességét?

– A jelenlegi helyzetben egyensúlyt kell találni a kereslet és növekedés rövid távú élénkítése és a hosszú távú, növekedési képességet javító versenyképességi hatások között. A kilábalási fázis kezdetén keresleti impulzusra van leginkább szükség, de ahogy a gazdasági növekedés beindul, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a járvány utáni új gazdaság felépítésére. Fontos, hogy nem lesz elegendő visszaállni a korábbi növekedési pályára, hanem a gazdaság szerkezetében alkalmazkodni kell a járvány hatására is egyre markánsabban kibontakozó 21. századi megairányzatokhoz. A beruházásoknak ezért a feljövő ágazatokra, a zöldgazdaságra, a digitalizációra, az új pénzügyi technológiákra és a fenntartható energetikára kell fókuszálniuk.

Kapcsolódó írásaink