Gazdaság

Új idők kezdődnek az albérletpiacon

Az Európai Unió országainak többségére jellemző az a tendencia, hogy a lakásárak nagyobb mértékben növekedtek, mint a bérleti díjak, de vannak kivételek

A januári statisztika alapján 2010 és 2020 harmadik negyedéve között Magyarországon 43 százalékkal nőttek a lakóingatlanbérleti-díjak. Ez jóval elmarad a magyar lakóingatlanok árában történt emelkedéshez képest, de így is háromszorosa az Európai Unió átlagának.

Új idők kezdődnek az albérletpiacon
Az ágazat a koronavírus-járvány egyik egyértelmű vesztese, felmérések alapján az albérletárak folyamatos csökkenése figyelhető meg tavaly június óta
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A lakásárak 26,8 százalékkal, míg a lakóingatlan bérleti díjak 14,6 százalékkal növekedtek az Európai Unióban az Eurostat januárban publikált adatai alapján – derült ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb felmérésből. Mint írták, közelebbről vizsgálva a lakásárak és a bérleti díjak változását, érdekes kettősség figyelhető meg. Míg ugyanis 2010-től a bérleti díjak folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést mutattak, addig az ingatlanok átlagára szélsőségesen ingadozott. A 2011 és 2013 közötti mélyrepülés után az ingatlanárak stabilak maradtak egészen a 2015-ben elindult hirtelen növekedésig, ami ütemében felülmúlta a bérleti díjak emelkedését is.

Míg a 2008–2013 közötti időszakban összességében a lakásárak visszarendeződése volt megfigyelhető, addig a bérleti díjak válságállónak bizonyultak, köszönhetően annak, hogy a pénzpiaci válság miatt a hitelfelvétel és lakásvásárlás előtt állók nagy arányban inkább a lakásbérlést választották, állandó keresletet generálva ezen a piacon. Ezzel a kiadási célú ingatlanvásárlás a 2008–2013 közötti időszakban kiváló befektetéssé vált – írta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

2010 első és 2020 harmadik negyedéve között a bérleti díjak a 27 tagország közül 25-ben emelkedtek, Észtországban (136,6 százalék), Litvániában (106,9 százalék) és Íror­szágban (62,2 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben. Csökkenést csak Görögországban és Cipruson láthattunk. Az Európai Unió országainak többségére jellemző tendencia, hogy a lakásárak nagyobb mértékben növekedtek, mint a bérleti díjak, de vannak kivételek. Az éllovasok (Észtország, Litvánia, Írország) mellett Finnországban, Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Hollandiában is megelőzte a bérleti díjak emelkedése a lakásárak változását. A bérleti díjak növekedése (43 százalék) alapján Magyarország a hatodik helyen áll 31 vizsgált európai ország között. Emellett a jegybank tavaly novemberi lakáspiaci jelentése szerint a budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában a hatodik legmagasabbak (Varsó, Szófia, Lisszabon, Pozsony és Prága után) az európai fővárosok között. Egy átlagos, háromszobás budapesti ingatlan bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés 87,5 százalékát teszi ki.

Az Európai Unióra vonatkozó tavaly év végi részletes adatsor még nem érhető el, de esetünkben már kijelenthető, hogy a koronavírus járvány egyértelmű vesztese a lakásbérleti piac. A KSH és az Ingatlan.com közös felmérése alapján július óta a bérleti díjak folyamatos csökkenése figyelhető meg. 2020 novemberében Budapesten 15, országos átlagban 12 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérleti díjak a 2020. januári, csúcsnak számító időszakhoz képest, ami a 2018. júliu­si árszintnek felel meg.

Kapcsolódó írásaink

Megfizethetőbb albérleteket hozhat az év

ĀAz ötszázalékos újlakás-áfa egyértelműen segíti majd a lakásépítést és a már megkezdett nagyberuházások folytatását, a csok pedig élénkíti az ágazatot