Gazdaság

Még mindig súlyos károkat okoz a madárinfluenza

Emelkedett a takarmány ára, a tojásé viszont a 2017–2018-as szintre esett vissza tavaly, a megbetegedések megelőzése miatt négy és fél millió állatot kellett leölni

Nehéz évet tudhat maga mögött a baromfiágazat, mert bár az egy évre jutó tojásfogyasztás emelkedő tendenciát mutat, a madárinfluenza komoly kihívást jelentett és a tojás ára sem emelkedett karácsony előtt.

Még mindig súlyos károkat okoz a madárinfluenza
Nincs vége a nehézségeknek, mivel a madárinfluenza újból felütötte a fejét
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A tavalyi madárinfluenza nagy csapást mért az ágazatra, ugyanis 4,5 millió baromfit kellett leölni terjedés és megelőzés céljából – nyilatkozta lapunknak Molnár Györgyi, a Baromfi és Termék Tanács mezőgazdasági titkára. Hozzátette, a tojás ára az elmúlt években hektikusan alakult. Mind a termelői, mind a csomagolói ár éves szinten tízszázalékos emelkedést mutatott, de 2019-ben volt egy csökkenés, így 2020-ban a 2017-es, 2018-as árak jöttek vissza. Beszámolt arról, hogy karácsony előtt nem volt tapasztalható áremelkedés, ami azért nem volt ideális a termelőknek, mert ezzel szemben a takarmányárak nagyot emelkedtek, ami az egész állattenyésztést érinti. Ismertette, hogy az éves hazai igény 2,3 milliárd tojást jelent, aminek 52 százalékát, azaz 1,2 milliárd darab tojást tesz ki a hazai regisztrált termelés, 26 százalékát a hatszázmillió háztáji tojás (ami szintén hazai, csak kisüzemi, hátsó udvari termelés) és a maradék igényt 20-22 százalékot import áruból elégítik ki, ami jellemzően Lengyelországból érkezik.

Kiderült az is, hazánkban az egy főre eső tojásfogyasztás 240 darabot tesz ki évente, ami folyamatosan növekvő tendenciát mutat, azonban a népességfogyás miatt nehéz kimutatni az országos éves összmennyiség emelkedését. A minisztérium felhívta a figyelmet a január 1-jén hatályba lépett vonatkozó rendelet újabb módosítása értelmében, az ömlesztett formában értékesített tojások esetében, a származási országot szövegesen is fel kell tüntetni a termék mellett, illetve az ország zászlaját (legalább 50 mm × 30 mm méretben) is kötelező megjeleníteni az eladás helyén. Molnár Györgyi szerint ezáltal a vásárlók lényegesen könnyebben tudnak majd tájékozódni a termék származásával kapcsolatban, és ezzel megerősödhet a hazai termelők pozíciója.

A mezőgazdasági titkár emellett beszélt arról, hogy a jogszabály négyféle tartástechnológiát különböztet meg, a ketrecest, az alternatív megoldást, a szabadtartást és a biotartást. Ő háromféle szempontot tart szem előtt az egyes tartástechnológia megítélésénél: az állategészségügyit, a humánegészségügyit és a biztonságosságot. Elmondta, hogy a szabadtartásnak előnye, hogy ott az állat minden mozgásformát tud produkálni, ehhez a technológiához nagyobb területre van szükség, hátránya ennek a termelési módnak, hogy a több mozgáshoz több takarmányra van szükség. Az állatok nagyobb csoportokban vannak és lassabban alakul ki a baromfik között a hierarchia, így jellemzően agresszívabbak a szabadon tartott egyedek. A ketreces megoldásnak előnye, hogy ott kisebb az ammónia, illetve a porkoncentráció, káros gázok kibocsátása, higiéniai szempontból pedig fontos, hogy itt a ketrecből egyből kigurul a tojás, hátrány ugyanakkor, hogy az állatok nem tudnak minden mozgásformát gyakorolni – ismertette.

Molnár Györgyi végül elmondta, a kellemetlenségnek közel sincs vége, mivel a madárinfluenza megint felütötte a fejét január elején Komárom-Esztergom megyében, és a napokban Bács-Kiskun megyében is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal (Nébih) közleménye alapján az érintett kerekegyházi nagy létszámú tojótyúkállomány felszámolása már folyamatban van, százegyezer tojótyúk leölését rendelték el, a hatóság a további ilyenkor szükséges intézkedéseket is elrendelte.

Kapcsolódó írásaink