Stabilizálódhat a forint árfolyama

Idén ha nem is lehet számítani a forint jelentős erősödésére, de mindenképpen stabilizálódik a nemzeti valuta árfolyama az euróhoz, a dollárhoz, de a régiós devizákhoz képest is – közölte lapunk érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. Mint hozzátette, ebben az évben két arcát mutathatja a forint a hazai és a globális gazdasági folyamatok hatására. Az euró jegyzése az év elején 360 forint körül alakult, bár a héten némileg erősödött az euróhoz, a svájci frankhoz és a dollárhoz képest, csütörtök estére az euróárfolyam 356,95 forintra süllyedt. Mint azt Virovácz Péter közölte, 2020 nehéz esztendő volt a forint számára, hiszen tíz százalékkal gyengült az euróhoz képest, és a régiós devizák között sem volt túlságosan erős. Ebben szerepet játszott a koronavírus, továbbá az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendkívül laza monetáris politikát folytatott, bár ezt év közben korrigálta, és ez a forint árfolyamára is kedvezően hatott. A koronavírus a világ minden gazdaságát megrengette, csak ilyenkor a feltörekvő országok devizái azért vannak nagyobb veszélyben, mert a befektetők kerülik a kockázatot, és az úgynevezett menedékdevizákba – dollár, svájci frank és euró – viszik a pénzüket, és ez adott esetben a forint leértékelődéséhez vezet. Virovácz Péter szerint 2021 lényegesen jobb lesz a forintnak, főleg az év első felében. Ezt erősíti, hogy megkezdődtek az oltási programok, így erre az évre globálisan kedvezőbbek lettek a gazdasági kilátások, és ez az optimizmus a feltörekvő devizákra is kihat. Másrészt az új amerikai elnök beiktatása kedvezően hat a piaci hangulatra, továbbá az Egyesült Államok Kongresszusának várhatóan sikerül megegyeznie a körülbelül kétezermilliárd dolláros költségvetési csomagról. Ugyanakkor a kínai gazdaság is egyre erősebb, és ez szintén jót tesz a régiós devizáknak.

A forint stabilitását és némi erősödését a hazai folyamatok is befolyásolják – mutatott rá Virovácz Péter. Az infláció ugyanis nem olyan kiugróan magas – tavaly elérte a négy százalékot –, idén 2,5–3 százalék körül stabilizálódhat, másrészt a régiós hozamok is változtak, hiszen például a lengyel jegybank legutóbb csökkentette az alapkamatot. Így, hogy csökken az infláció, és nem kiugróan alacsony nálunk az alapkamat, a reálkamat-különbözet is eltűnik, nem lógunk ki a sorból, ezáltal a forint árfolyama stabilizálódik a régiós devizákhoz képest. Mindent egybevetve az első fél évben stabilan 355–360 forintos euróárfolyamra lehet számítani.

Az év második felét a hazai események befolyásolhatják. Ugyan az infláció alacsony marad, de a jegybank dönthet úgy, hogy visszacsökkenti az egyhetes betéti kamatot, és ez azt eredményezheti, hogy ismét 365-re emelkedik az euróárfolyam. Ez célzott lépés lehet. A hazai infláció még mindig magasabb, mint az euróövezeti, ami azt jelenti, hogy a nyugati országokhoz képest veszítünk az exportképességünkből. Az árversenyképességet viszont itt leginkább az árfolyamgyengüléssel lehet ellensúlyozni. A forint árfolyama gyengülhet, de ez kedvező az exportérdekelt vállalatoknak.