Történelmi csúcson a villamos­energia-rendszer ­terhelése

Jelentős változásokat hozott a 2019-es év a magyar villamosenergia-piacon. A vizsgált év árampiaci adataiból látható, hogy
a villamosenergia-felhasználás alig háromtized százalékkal nőtt 2018-hoz képest, a bruttó termelés ezzel szemben csaknem hat százalékkal – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) ZRt. közös kiadványából. A villamosenergia-rendszer nyári és téli csúcsterhelése egyaránt emelkedett: a nyári 275 megawattal 6633, a téli pedig 236-tal 7105 megawattra. Országos szinten mindkettő történelmi csúcs.

Scherer Zsolt, a hivatal sajtófőnöke visszautalt rá, a téli csúcsok már 2015 óta dinamikusan emelkednek, a rekordértéket 2019. december 5-én mérték.

A magyarországi erőművek együttes teljesítménye az előző évhez képest 563 megawattal gyarapodott, alapvetően a megújuló forrásokra épített kapacitások, elsősorban a napenergia-termelés felfutásának köszönhetően.
Az ipari méretű, 50 kilowatt feletti teljesítményű – engedély- és nem engedélyköteles – naperőművek együttes bruttó teljesítménye 2018-ban mindössze 0,9 százalékkal emelkedett, 2019-ben viszont már 2,8 százalékkal. Ennél sokkal nagyobb mértékű, 44 százalékos volt a gyarapodás a háztartási méretű naperő-hasznosításban, így az összes háztartási napelem együttes teljesítménye elérte a 479,224 megawattot.

A zömében időjárásfüggő megújuló bázison épült erőművi kapacitások értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a naperőművek 16, a szélerőművek 25 százalékos kihasználtsággal működtek 2019-ben. A hagyományos erőművek körében a nukleáris blokkok kihasználtsága a legmagasabb, az egyéb gáztüzelésű termelők kihasználtsága növekvő, míg a szén-lignit primer forrású termelők csökkenő tendenciát mutattak.

Az ország import-export energiaszaldójának mértéke 31-ről 27 százalékra mérséklődött, ezáltal csökkent az ország villamosenergiaimport-kitettsége. Az importenergia csökkenését a belföldi termelés kompenzálta, a Nemzeti Energiastratégia 2030-ra húszszázalékos szintet határoz meg.

Egyre nagyobb a megújulók részaránya

A kormány célja az Energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra. A tavalyi év harmadik negyedévének adatai azt mutatják, hogy a Covid–19-járvány sem tudta fékezni a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), ezen belül az ilyen méretű (maximum 50 kW kapacitású) napelemek terjedését. Tavaly szeptember végére már 79 681 háztartási méretű naperőmű termelt villamos energiát, összesen 640,21 MW beépített kapacitással. Ismét gyorsult a kapacitásnövekedés üteme: a harmadik negyedév végén 59 MW-tal több napelemes HMKE termelt, mint a második negyedév végén. A második negyedévhez képest több mint tíz százalékkal nőtt a HMKE-k, illetve napelemes HMKE-k darabszáma és beépített teljesítménye. Az adatok alapján 2020 harmadik negyedévében továbbra is többnyire természetes személyek telepítettek háztartási méretű napelemeket: 2020. szeptember végén már több mint 65 ezer háztartásnak volt napelemes háztartási méretű kiserőműve. Ezek átlagos teljesítménye 6,6 kW.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján visszakereshető összesítésből kiderül, a téli és a nyári áramfogyasztási csúcsérték az elmúlt években közelített egymáshoz. Ahogyan korábban írtuk, ennek hátterében nagyrészt a klímaberendezések elterjedése áll. Megfigyelhető az is, hogy a 2015-ös, immár második legnagyobb nyári csúcsévben a téli legmagasabb terhelés valamivel alatta maradt a legmelegebb évszakban regisztráltnak.