Gazdaság

A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája

Mintegy 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány 2027-ig a magyar vidék megerősítésére

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Euró­pai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé – jelentette ki tegnap Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája
Modern gépeket adott át Lendvai Imre főigazgató és Nagy István agrárminiszter
Fotó: MTI/Balázs Attila

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a mezőgazdaság és a rá épülő hazai élelmiszeripar az ország legfontosabb bástyája – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter az Északi Agrárszakképzési Centrum gépjárműátadásán tegnap Nyíregyházán. Nagy István az ünnepségen emlékeztetett, a Közös Agrárpolitika (KAP) hazai és uniós forrásai révén kiemelkedő összeget, mintegy 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a következő hét évben a magyar vidék megerősítésére, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. A források által kínált páratlan lehetőséggel akkor tudunk élni, ha újra vonzóvá tesszük az agrárszakmákat, növeljük a képzett mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari szakemberek számát – fogalmazott a miniszter.

Ennek jegyében meg kell erősíteni a képzési hálózatot, és folyamatosan emelni kell a szakképzés színvonalát, ezek megvalósításával pedig az agrárszakmák megbecsültsége is növekszik. Beszédében kifejtette, a szakképzést a hatékony tudásátadás és a korszerű gyakorlati oktatás jegyében alakította át a kormány, az Agrárminisztérium által fenntartott 56 szakképző intézmény tavaly óta az öt szakképzési centrum felügyelete alatt működik. A pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét az agrármodernizáció, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció „hívószavaival” szeretnék felhívni a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre. A járműátadás azt az üzenetet hordozza a tanulók és leen­dő diákok számára, hogy a komoly szaktudással rendelkező agrárszakemberekre rendkívüli igény van a munkaerőpiacon, amely számos karrierlehetőséget kínál a pályakezdőknek is – hangsúlyozta Nagy István. Mint mondta, az agrárszakképzés jó döntés lehet, mert ez biztos jövőt, megélhetést és perspektívát kínál a fiatalok számára. Előttük tavaszig még nyitva áll a lehetőség, hogy jelentkezzenek az agrárszakképzési centrumok iskoláiba. A szakképzési intézmények eszközparkjának modernizálása keretében 24 iskola vásárolhatott erőgépeket, személyautókat és kisbuszokat. A nyíregyházi eseményen tíz személyautót, egy mikrobuszt, öt traktort és három pótkocsit vehettek át jelképesen Nagy Istvántól az agrárszakképzési centrumok és iskolák vezetői.

Élénk agrárhitelpiac

Kitűnően helytállt tavaly a magyar agrárium, a gazdák átlagos jövedelme még azzal együtt is kiugró mértékben nőtt 2020-ban, hogy a pandémia és az állategészségügyi járványok nem kerülték el az ágazatot – adta hírül tegnap a Takarékbank. Az előzetes adatok szerint az agrár pénzügyi piac 11 százalékkal, a Takarékbank agrárhitel-állománya pedig 13 százalékkal növekedett. Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletágának ügyvezető igazgató közölte, hogy azok a gazdálkodók, akik például éttermekbe, szállodákba szállítottak magas minőségű feldolgozott termékeket, nehezebb évet tudhatnak maguk mögött, azok azonban, akik gyorsan alkalmazkodtak, és nem voltak kitéve ezeknek a szektoroknak, kiemelkedő évet zárhattak. A továbbra is népszerű Agrár Széchenyi-kártya piacán jelenleg 73 százalékos részt tudhat magáénak a bank. Amíg a kártya kilencvenmilliárd forintos piaca 160 milliárd forintra növekedett, addig a Takarékbanknál hetvenmilliárd forintról 116-ra nőtt az állomány.
(PGI)

Kapcsolódó írásaink